Illéa elitje

A PALOTÁBA 35 LÁNY ÉRKEZETT. CSAK HATAN MARADTAK. A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc disable, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el. Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak – s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani… 

A könyv és én
Nagyon szerettem az első részt, ezért természetesen el akarom olvasni az egész sorozatot.

Történet
America túl van az első akadályon: benn van az Elitben. Ahogy egyre csökken a Párválasztóban részt vevők száma, rá kell jönnie, hogy ideje dönteni: Maxont választja, és vele együtt a hercegnőséget, vagy Aspen mellett dönt, és régi életét éli. A döntés pedig nehezebb, mint amilyennek látszik.

Véleményem

Mivel az első rész nagyon tetszett, ezért vártam a folytatást, de sajnos csak most sikerült beszereznem. Szóval, ez a könyv nagyon jó! Szerintem jobb, mint az első. Jobban kiéleződik az a bizonyos szerelmi háromszög, többet megtudunk az ország kialakulásáról és több drámát is kaptunk. És sokkal jobban érezhető, hogy ez bizony disztópia, még ha nem is olyan véres, mint az Éhezők Viadala. Nagyon hatásos, ahogy olvasod a kis romantikus jeleneteket, olvadozol Maxontól, a következő oldalon meg bumm!, jönnek a lázadók és kifosztják a palotát. Az ország létrejötte is érdekes téma: kiderül, hogy nem volt semmi hőstett, csak egy ember önzéséről szólt az egész. És igen, nagyon tetszett az a rész, ahol America nyilvánosan lázad a kasztrendszer ellen, élő egyenes adásban. Bár be kell valljam, néha csak időhúzásnak tűnt a könyv, mert America nagyon döntésképtelen volt. Mármint, értem, hogy nem csak a szerelmét választja meg, hanem az életet is, amit élni fog. Érthető az is, hogy fél a királynői címtől. Még az is, hogy kezd féltékny lenni a többi lány miatt. De azért ennyire nem lehet nem tudni, hogy melyiket szereti jobban. Mert ha Maxonnal van, akkor ő kell neki, de ha Aspennel, akkor a herceg eszébe se jut. Szóval ez kicsit már idegesített, de a többi tökéletes volt. A szereplők, a cselekmény, a dráma, a kegyetlenség, az érzelmi kapcsolatok. Nekem azért tiszta volt, hogy kit is választ America, mert nekem végig úgy tűnt, mintha Aspen csak azért kellene neki, ha a herceg mást választ, akkor neki is legyen kihez mennie, szóval ezt nem tekintem szerelemnek. És ezt nem csak azért mondom, mert történetesen nem szeretem Aspent. Maxon titkára viszont nem számítottam, nagyon meglepett a dolog. A királyt eddig se bírtam, de ezután... A vége tetszett, alig várom a következő részt!


Szereplők

America még mindig egy nagyon szerethető karakter, szerintem abszolút jó királynő lenne, még ha ő ezt nem is hiszi. Nagyon tetszett, hogy bármi történt is, mindig önmaga maradt, nem számít, hogy emiatt csökkenek az esélyei a Párválasztóban, tartja magát az elveihez. és egy ilyen közegben ehhez is bátorság kell. Lehet, hogy pont azért lenne megfelelő az uralkodásra, mert ő nem olyan, amilyennek lennie kellene. A könyvben szépen megfigyelhető a változása: az elején a teljes döntésképtelenség, a végén pedig már pontosan tudja, hogy kit, és mit akar.
Maxon még mindig a szívem csücske, bár volt néhány megmozdulása, amit nem tudtam hova tenni. Az érthető volt, hogy megijedt attól, hogy elveszíti Amererica-t, ezért más lányt keresett.
A kapcsolatukban most jóval több feszültség volt, de erre szükségük is volt. Bár azzal a bizonyos beszélgetéssel én nem vártam volna a könyv végéig, előbb kellett volna megbeszélniük.

Aspen változatlanul idegesít, szerencsére most sem szerepelt sokat. Örülök, hogy America végre tisztázta vele a helyzetet.
A lányok közül Celeste továbbra is egy beképzelt majom, Marlee, az egyik kedvencem pedig elég keveset szerepelt.
America családját nagyon bírom, főleg a kishúgát és az édesapját.
Amberly királyné többet szerepelt, és én nagyon szeretem őt, ellentétben a királlyal. Fel nem foghatom, hogyan jöttek ők össze. 

Összességében egy újabb kissé rózsaszín disztópia, ami ennek ellenére nagyon jól működik. Akik szerették a Párválasztót, azok nem fognak csalódni. 

Az írónő: Kiera Cass

Dél- Karolinában született és nevelkedett. Első könyve, a The Siren magánkiadásban jelent meg. Jelenleg Christiansburg-ban él a férjével és a két gyermekével.
http://www.kieracass.com/

Borító: Gyönyörű és lány tekintete nagyon kifejező. Ezt a könyvet már csak a borítójáért is el kell olvasni.
Kedvenc szereplők: America, Maxon, Marlee, Lucy, May
Kedvenc jelenet: America és Maxon a szolgák búvóhelyén
Kedvenc idézet:"Milyen szerelmesnek lenni? – tudakolta May. 
– A legcsodálatosabb és legszörnyűbb dolog, ami az emberrel történhet – felelte egyszerű szavakkal – Tudatában vagyunk annak, hogy rábukkantunk valami egészen hihetetlen dologra, és örökre meg akarjuk tartani, aztán minden egyes percében rettegünk attól, hogy elveszítjük." (Lucy)

Kiadó: GABO, 2013
Ár: 2990 Ft
Oldalszám: 356 oldal
Műfaj: YA, disztópia
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: A Párválasztó 2.