2016. október 11., kedd

Gésa-történet

Fülszöveg: Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.

Ez egy olyan könyv, amit nagyon régóta el akartam olvasni. Sok helyen belefutottam, főleg a belőle készült filmbe. Kíváncsi voltam erre a világra, és kutattam egy kicsit magáról a könyvről. Olvastam, hogy a könyv nem mindenhol a hű a valósághoz, de ezzel együtt is az egyik legjobb könyv és történet. Nyilván jó alapja volt az írónak, és nekem nagyon tetszett.

Először is a történet. Ha valaki akciódús robbantgatásokra vágyik, akkor ez nem az ő könyve. A cselekmény lassan halad előre és nagyon részletes. Nagyon sokáig még csak nem is találkozunk a gésa témával, és ez így is van jól. Kell ennek a témának egy jó alap, mert így tudjuk megérteni a történetet. És az van. Számomra nem volt unalmas, élveztem a néha hosszúra nyúló leírásokat, mert illenek hozzá. A könyvben egy kicsit több figyelmet fordítunk Szajuri gyerekkorára, majd gésává válására, a felnőttkora, és a gésa-lét utáni élete már csak összegezve olvasható, nincs kifejtés. Tehát nagyon lassú, de nem unalmas. Egy cseppet sem. Nekem legalábbis teljesen új volt ez a világ, és még a könyv elolvasása után is kicsit rejtélyes maradt, és ez így jó.

Na most, aki hallott valamit a gésákról, az tudja, hogy elég vegyes az emberek véleménye ezzel. Legalábbis a tudatlan emberek. Utána olvastam, és láttam, hogy valaki kvázi kurvaként tekint rájuk. Nos, ez nem igaz. Bár a könyvben is van említés rá, hogy igen, vannak olyan lányok is- mint Szajuri testvére- őket viszont nem gésának nevelik. Én nem vagyok gésa (meglepetés!), de szerintem elég felháborító, hogy a nyugati világ ilyen címkéket ragaszt olyan nőkre, akik háromszor olyan műveltek és kifinomultak, mint ők. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többségük nem önként és dalolva választja ezt az életet. Legtöbbjüket, mint főszereplőnket, eladták gésának. Ami, ha belegondolunk, nem is olyan nagyon jó élet. Sok-sok évet töltenek el a tanulással, és amikor gésák lesznek, ami szintén hosszú folyamat, míg annak hívhatják magukat, utána a pénz, amit keresnek, az sem az övék, hanem az okijáé, ami kitanítatta őket. Továbbiakban elég ügyesnek, szépnek, érdekesnek, ravasznak és néha manipulatívnak kell lenniük, hogy eltarthassák magukat és az okiját. Például, ahogy Szajuri megismeri Rák dokit, na az már valami. Nem kicsit voltam lenyűgözve attól az intrikától és ravaszságtól, ami bármelyik szappanoperába beillene, csak sokkal stílusosabb. Ha a gésák elég jól gazdálkodnak, találnak maguknak valakit, aki pénzeli őket, hogy leegyszerűsítsem. Magyarul: kitartott nőként élik az életüket, miközben a tudásuk miatt sokkal többre is vihetnék. Bár, persze gésaként pont, hogy az a csúcs, ha valakinek lesz dannája. Furcsa egy ellentét, nem? Manapság a nők kikérik maguknak, ha a férjük akarná eltartani őket (már aki), és mindent megtesznek, hogy önállóak legyenek, ne függjenek senkitől, míg a gésák anno pont erre hajtottak. Persze azzal a hátulütővel, hogy lehet, hogy a dannájuknak még egy felesége is van. Tehát kvázi rosszabb, mint egy háztartásbeli asszony. Nem lehetett férjük, vagy ha igen, utána nem lehettek
gésák. Viszont után mihez kezdene? Hiszen nem tanult más, csak a gésaságot. És nagyon szerelmesek se lehettek, hiszen ki akar olyan gésáért fizetni, aki másba szerelmes, van párja? Első hangzásra jó életmódnak tűnik, de ha belegondolok, nem igazán lettem volna gésa. És ezért tartom igazságtalanságnak, hogy valaki csak lekurvázza őket. Már csak az öltözködésük se arra utal: kb. 8 réteg rajtuk van, és mi a legszexibb rajtuk? A nyakukon lévő 3 csík, ahol nincs festék. Megtudtam egyébként, hogy egy félreértés miatt hiszik legtöbben, hogy a gésák egyenlőek a kurvákkal, de nem. Az már már kérdés, hogy néha úgy adták-vették Szajurit, mint egy darab húst, de akkor sem kurvaként. Szóval így szembesülni vele, hogy nulla hatásod van a saját életedre, hogy nincs választásod, és közlik veled, hogy te gésa leszel, tetszik vagy sem, most éppen ez a faszi akar a dannád lenni, tetszik vagy sem. Ezt valahogy nem bírtam elfogadni, ahogy a gésákat kezelték. Nagyrészt úgy tűnt, hogy csodálják, le vannak nyűgözve a gésától, de utána meg úgy kezelték, mint egy megvehető szolgáltatást. Nyilván egyrészt a gésák igen, egyfajta szolgáltatás, de ők még mindig emberek, szóval én úgy tudom felfogni, hogy mivel gésáknak a szórakoztatásért fizetnek, hasnolóak, mint mondjuk a szintis bácsi, aki a lagzikon fellép. Ő is szórakoztatásért kap pénzt, csak a ő zenél, a gésák meg... gésák, és ennyi. Bár nyilván nem a legjobb hasonlat, mert a szintis bácsi megválogathatja, hogy hova megy, de a gésák oda mennek, ahol fizetnek értük. Nem egyszerű helyzet, bár a legtöbbször úgy tűnt, ezt a gésák elfogadják. Bár nyilván mit is tehetnének? Vagy ez, vagy mennek az utcára. Ez a gondolkodásmód nekem nehezen érthető, de hát ahogy mondani szokták, az egy másik világ, és tényleg. Azért annyira nem csoda, hogy ma már nincs olyan sok gésa Japánban, mint anno.

A történet ugye Szajuri életét követi nyomon, akit gyerekkorában eladnak gésának, majd sok nehézség árán sikeres gésa lesz. A történet alapja Ivaszaki Mineko, Japán egyik leghíresebb gésájának élete. Most feledkezzünk meg arról, hogy elvileg nem teljesen igaz a sztori ebben a formában, ahogy le van írva, hogy az író elferdítette a történetet, hogy ebből per lett, bár kedvet kaptam hozzá, hogy a Ivaszaki saját könyvét, a Gésák gésáját is elolvassam, annyira megtetszett a dolog. Na most a történet, ferdítés ide, ferdítés oda, számomra nagyon érdekes volt, és még ha nem is hiteles, én elhittem. :) Szajuri gésává válása nem egyszerű, de mégis sikerül neki. Mindig valami nehézségbe ütközik, legtöbbször ellenfelébe, Hatszumomoba, aki úgy fogható fel, mint amcsi filmekben a suli méhkirálynője. Nagyjából. Csak gésában. Szóval Szajuri eléri az álmát és gésa lesz. Nem szeretném annyira kifejteni a sztorit, mert elég érdekes ahhoz, hogy elolvassátok. Egyébként külön imádtam azt a szerepcserét, ami Szajuri és Hatszumomo között zajlott. Szajurit gyerekként semmire tartották, majdnem nem is lett gésa, míg Hatszomomo volt a okija jól kereső gésája. De aztán Szajuri végül gésaként legyőzi őt, és átveszi az ő helyét és szerepét, míg Hatszomomo kerül alulra. De hiába ez a "győzelem" Szajurinak hiányzik valami. Bár a gésák nem igazán élnek párkapcsolatban, ők is emberek, nem tudják kikapcsolni az érzéseiket. Szajuri szerelemre vágyik, többet akar, mint sikeres gésa lenni, és mire végre eljut oda, az még nehezebb, mint a gésává válása. Az elnök és Szajuri különleges kapcsolatát élveztem a legjobban. Hihetetlen, hogy Szajuri és az elnök is hosszú-hosszú évekig kitartott a másik mellett, még úgy is, hogy nem voltak kapcsolatban. Mivel ez az igazi szerelem, nyilván összejönnek a végére, bár nem voltam teljesen elégedett azzal, hogy az elnöknek közben felesége volt. Most komolyan, milyen volt az már?? Hol van a tökéletes boldog befejezés? Azért ez kicsit csalódás volt, be kell, hogy valljam. De azért túltettem magam a dolgon.

Szajuri volt a kedvenc karakterem, nemcsak azért, mert őt ismertük meg a legjobban, hanem azért
is, mert nagyon jó személyiség. A kitartása, a tűrőképessége, és az elszántság, ahogy bármit megtett azért, akit szeretett, nekem tetszett. Az, hogy nem adta fel, elfogadta, hogy ez van, ezt osztották neki, és akkor ebből kell a legtöbbet kihoznia. Persze nem egyből az elején, mire eljut eddig, addig még sok változáson keresztül megy. Nagyon tetszett az is, hogy Szajuir "meséli" nekünk a történetet, így még közelebb kerülhet az olvasó a főszereplőhöz.
Az elnök karakterét is kedveltem, habár én egy kicsit többet is bírtam volna belőle, mert annyira nem ismertem meg a karakterét.
Úritök egy nagyon érdekes mozgatója volt a sztorinak, egész végig. Rámutatott egy újabb hátulütőjére a gésalétnek: nincsenek igazán barátai. Szajuri és Úritök barátok voltak, de kvázi rájuk kényszerítették a rivalizálást, aminek próbáltak ellenállni, de nem tudtak. Hiszen végső soron egy gésának a másik gésa konkurencia, "elveszi" a vendégeket. És ezt nem éli túl egy barátság.
Hatszumomo hozta a tökéletes gonoszt a sztoriban, és valamiért nem tudtam megsajnálni a végére sem, mert nagyon szemét volt Szajurival, szóval szerintem megérdemelte, amit kapott.
Mameha karakterét nagyon szerettem, és szívesen elolvasnám az ő sztorjiát is, mert nagyon érdekes volt a kapcsolata a dannájával.

Film- Egy gésa emlékiratai
A filmet 2005-ben mutatták be, és számos díjat és jelölést be is gyűjtött, elsősorban jelmeztervezés és a zene kapcsán. A film vegyes kritikákat kapott, megosztó volt, különösen Japánban és Kínában, ahol például forgalomba sem került a film. Már csak a szereposztással is sikerült felkeverni az állóvizet, mind a japánok, mind a kínaiak nyavalyogtak, hogy egyes színészek miért nem japánok, miért kínaiak, mások meg mért japánok, stb...  Rob Marshall rendezte a filmet. Sayuri szerepében Zhang Ziyi, az elnök szerepében Ken Watanabe látható.

Összességében nekem az egyik kedvenc könyvem lett, tanulságos történet és nekem nagyon felkeltette az érdeklődésemet eziránt a kultúra iránt.

Borító: Egyszerű és semmitmondó, ráadásul ronda zöld, látszódhatott volna jobban az a szegény gésa.
Kedvenc szereplők: Szajuri, Elnök, Mameha
Kedvenc idézet: "Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok. Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron."
Kedvenc jelenet: Szajuri és az Elnök első találkozás, Szajuri és az Elnök összejön, Hatszumomo kiiktatása

Arthur Golden: Egy ​gésa emlékiratai
Kiadó: Trivium, 1997
Ár: 3990 Ft
Oldalszám: 448 oldal
Sorozat:egyedülálló kötet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése