A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érintés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érintés. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 13., vasárnap

Érintés

Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

A könyv és én
Valamiért már attól a pillanattól, hogy eladták a magyar jogokat, eszméletlenül akartam ezt a könyvet. De valahogy csak most sikerült megszereznem.

Történet
Dez egy átlagos estén indul haza a buliból, amikor egy fura sráccal találkozik. Hazaviszi, abban a reményben, hogy ezzel ki tud csikarni valami érzelmet az apjából. Bár nem éppen ilyen érzelmekre gondolt: az apja fegyvert fog  Kale-re. Dez pedig azonnal lelép, Kale-lel együtt és nem is sejti, hogy mibe keveredett bele...

Véleményem
3. kötet, Dezzel
Nagyon akartam ezt a könyvet, ráadásul sok jót hallottam róla, ezért elég magasra tettem a lécet. Hogy megugrotta-e? Is-is…  A könyv nagyon akciódús, főhőseink egész végig egyik helyről a másikra menekülnek. Volt jó pár meglepő fordulat is, amikor néha csak pislogtam. A könyv ugye a különleges képességekkel megáldott emberekről, a Hatosokról szól. Van egy szervezet, a Denazen, ahol összegyűjtik őket, és különböző célokra használják fel őket. Az írónő nagyon érdekes képességek tárházát vonultatja fel, nem csak megszokott adottságokkal rendelkeznek szereplőink. Maga a Denazen nagyon kegyetlen, hihetetlen, milyen messze elmennek, bár az nem volt teljesen tiszta, hogy pontosan milyen célra is használják fel a Hatosokat. Ami viszont nagyon ütött számomra, az az, hogy Dez anyukája és maga Dez is csak kísérlet voltak. A Denazen nem riad vissza, hogy gyerekekkel kísérletezzenek, sőt már embrió korban is. Kísérleteznek egy embrióval! Jézusom! És még csak nem is tekintik embereknek a Hatosokat.  Lenyűgözően ördögi az egész szervezet. A könyv felénél már abban sem voltam biztos, hogy ki a jófiú, hát még szegény szereplőink. A problémám igazából az érzelmi résszel volt. És ezt nem hagyhatom figyelmen kívül, mert majdnem annyira hangsúlyos, mint az akció rész. A szereplőknél ezt még bővebben kifejtem. A végén a csatát imádtam, és bár nincs olyan függővég, azért kíváncsian várom a folytatást.

Szereplők
Deznee, a főszereplő lány egy nagyon vagány, belevaló, gördeszkás csaj, aki azért belül elég sérülékeny. Többet akartam látni ebből a részből is, de persze lehet, hogy az a sorozat többi kötetébe fog előkerülni. Alapjába véve kedveltem, néha viszont idegesített, főleg, amikor Alex-szel próbálkozott, azt egyszerűen nem értettem. 
Kale a megtestesült ellentét: gyilkolásra kiképzett katona és ártatlan, édes srác. Nagyon szerettem az első jelenetei a világban, mert a Denazennek köszönhetően mindig ott élt, ezért szinte semmit  nem tudott a külvilágról. Dez pedig megmutatta neki, hogy miről maradt le. 
A kapcsolatuk… most mit mondjak? Nekem kicsit olyan… hirtelen volt. Mármint azért éreztem a szerelmet, főleg a végén, de nekem hiányzott volna még egy kis ismerkedés, de persze ki tudja, én még nem voltam szerelmes, szóval lehet, hogy első látásra szerelem volt. De valahogy nekem akkor sem jött át annyira. Bár azért jól megmutatták ennek a kapcsolatnak a problémáját: mi van, ha Kale csak azért akar Dezzel lenni, mert ő az egyetlen, akit megérinthet? Ez egy nagyon szép jelenet volt, bár én valamiért nem éreztem hitelesnek, nem éreztem igazinak.
Dez apját utáltam, valószínűleg soha nem undorodtam ennyire rosszfiútól, mint tőle.
Alexet nem kedveltem, és szerintem túl sok szerepet kapott.
Sue-t, Dez anyukáját nagyon szerettem, és nagyon sajnáltam is. Deznek volt kitől örökölnie a vagányságát.

Összességében azért tetszett, és igazából, hogy őszinte legyek, nem igazán tudom, de egyszerűen nem rajongok érte annyira, mint egy másik könyvért. De lehet, hogy később más lesz a véleményem, anno az Obszidiánnál is ez volt, csak később kezdtem el imádni. Majd meglátjuk.

Az írónő: Jus Accardo
Jus Accaedo az USA-ban  él a férjével és három kutyájukkal. Szakácsnak készült, később azonban mégis az írás mellett döntött. Első könyve, az Érintés 2011-ben jelent meg.
http://www.jusaccardo.com/

Borító: A borítón lévő modell tökéletes Kale, és a szemei eszméletlenül szépek.
Kedvenc szereplők: Dez, Kale, Brandt, Sue
Kedvenc idézet:
"Te vagy az egyetlen, aki meg tud engem érinteni. Egy nap majd képes leszek megérinteni másokat anélkül, hogy porrá változtassam őket, de ez nem változtat majd azon a tényen, hogy te vagy az egyetlen, aki meg tud érinteni engem." (Kale)
Kedvenc jelenet: Kale és Dez első találkozás, az utolsó csata, Dez segítsége Kale-nek a végén

Kiadó: Könyvmolyképző, 2013
Ár: 2990 Ft
Oldalszám: 366 oldal
Műfaj: YA
Hol sikerült lecsapnom ár?: saját
Sorozat: Denazen 1.

2014. március 29., szombat

Otthoni várólista #2

Megint összegyűlt egy rakat könyvem, ideje rendszerezni! :) Ma elkezdem végre a Bábelt, holnap pedig jövök egy Ne érints bejegyzéssel. Tudom, az nem volt rajta az előző várólistán, és előbb a Bábelt kellett volna olvasnom, de a könyvtári kölcsönzés lejárta közbeszólt, hosszabbítani meg már nem tudtam...

1.Jus Accardo: Touch – Érintés

Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

Honnan?: saját
Molyszülinapos ajándék! :) Aminek nagyon örültem, mert erre a könyvre már azóta fáj a fogam, hogy eladták a magyar jogokat, szóval most nagy az öröm.

2.John Green: Alaska nyomában 
A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz.
Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja.

Honnan?: Győri könyvtár
John Green már a Csillagainkban a hiba című könyvvel megvett magának, úgyhogy vettem a bátorságot, és úgy döntöttem, a többi regényét is elolvasom.


3.Sarah Dessen: Tökéletes

Jason tökéletes. A zárkózott, maximalista Macy is az akar lenni, ezért jár a fiúval. De létezik-e tökéletes ember, és egyáltalán jó-e hibátlannak lenni? Macy sokáig úgy érzi, a válasz igen. Ezen a nyáron azonban megismerkedik egy egyáltalán nem tökéletes csapattal: a Wish partiszervíz fiatal munkatársaival. Ez a barátság és az új szerelem a büntetett előéletű, de jóravaló és művészi hajlammal megáldott Wesszel felszabadítja, boldogabbá teszi, s átértékelteti a lánnyal egész addigi életét, kapcsolatát „tökéletes” édesanyjával. Végre elkezdheti feldolgozni imádott apja halálát is, amiért alaptalanul felelősnek érzi magát.

Honnan?: Bősárkányi könyvtár
Az első könyvem Sarah Dessen-től az Altatódal volt, azt pedig imádtam, és nagyon megkedveltem az írónő stílusát. Régóta várok erre a könyvre, és végre bent volt a könyvtárban.



4. Rachel Vincent: Stray- Kóborok

Már csak nyolc fogamzóképes nőstény vérmacska van. És én vagyok az egyik. Éppen úgy nézek ki, mint akármelyik amerikai egyetemi hallgató. De vérmacska vagyok; alakváltó, két világ lakója. Bár a családom és a falkám rossz szemmel nézte, elszöktem a kényszer elől, hogy továbbvigyem a fajt, és kialakítottam magamnak egy saját életet. Amíg egy este az a kóbor meg nem támadott. Tudtam a kóborokról – a falka nélküli vérmacskákról – akik állandóan hozzám hasonlókat keresnek: csinos, termékeny nőket. Ezt a példány elkergettem, de aztán megtudtam, hogy két másik nőstény eltűnt. A veszélyből ennyi is elég volt, hogy a falkám hazahívjon a saját védelmem érdekében. Persze. Csakhogy én nem vagyok ijedős kiscica. Bárkivel vagy bármivel megküzdök, ha kell, hogy megtaláljam a barátnőimet. Vigyázzatok, kóborok – karmaim vannak, és nem félek használni őket!

Honnan?: Győri könyvtár
Ezt a könyvet is régóta vadászom, és bár a múltkor szigorúan kikötöttem magamnak, hogy hány könyvet vehetek ki, megláttam és nem tudtam otthagyni. Az írónő másik sorozatát, a Sikoltókat is szeretem, és sok jót hallottam róla, ráadásul észrevettem, hogy mostanában alig olvasok fantasyt, és egy kicsit hiányzik.

5. Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Az „Egy különc srác feljegyzései” című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan – olykor mulatságosan, olykor meghatóan – egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok… Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit.

Honnan?: Bősárkányi könyvtár
Egy ismerősöm ajánlotta a könyvből készült filmet, de nálam alap, hogy előbb elolvasom a könyvet, és utána jöhet a film. És igen, csak most jutottam el oda, hogy beszerezzem és elolvassam.