Utolsó bejegyzés

Sziasztok! Gondolom, mindenkinek feltűnt, hogy már régóta nem volt friss bejegyzés a blogon. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van: úgy érzem, kicsit elfáradt a blog és elfáradtam én is. Akkor vettem észre, amikor egy könyvről, Leiner Laura Illúziójáról akartam írni, de egyszerűen nem tudtam. Hiába imádtam a könyvet, és volt is egy téma, amit ki akartam fejteni hozzá kapcsolódóan, nem tudtam megírni. Úgyhogy azt félretettem, és úgy gondoltam jó, majd a következő olvasmányomról írok. De azzal se jártam több sikerrel. Sőt, egyik mostani könyvemnél sem éreztem úgy, hogy írni akarok róla. Azért kezdtem el blogolni, mert volt mondanivalóm, amit el is akartam mondani, és szívesen csináltam, nem mellesleg pedig több időm volt. Úgyhogy azóta többször is meghánytam-vetettem magamban a dolgot, és úgy döntöttem, hogy befejezem a blogolást. Legalábbis egy időre biztosan. Amíg nem volt bejegyzés, igazából nem is annyira hiányzott. Szóval szerintem ez lesz a legjobb megoldás. Nem akarok szar bejegyzéseket írni nektek, és nem tudom, hogy visszatér-e valamikor az íráskedvem. Igazából ebben az évben valóban nem volt időm sem: sajnos családi problémáim is voltak, valamint nem ez volt a legegyszerűbb évem. Szóval néha már úgy éreztem, hogy kicsit összecsapnak a fejem fölött a hullámok, azt pedig nem akartam, hogy a blog lássa kárát. Tudom, hogy soha nem volt olyan sok bejegyzés, de amik voltak, azokba én maximálisan beleadtam mindent, és úgy éreztem, hogy Ti is szívesen jártok ide. De egyelőre ennyi. Őszintén szólva, egyre jobban érdekel már a saját kis könyvötleteim valóra váltása, úgyhogy inkább ha lenne időm, abba fektetném. Nem tudom, hogy visszatérek-e, ha úgy érzem, hogy van ihletem és mondanivalóm, na meg időm, akkor lehet, hogy újraélesztem a blogot. Most azonban búcsúzom, és köszönöm, hogy eddig is kitartottatok, és köszönöm a megértéseteket is. Nem ez volt a legjobb blog, de én szívesen csináltam. Azt hiszem, ennyi. Olvassatok sokat!

Sziasztok!
Szasza

Az ősz legjei #3

A sok karácsonyi dísz, akció, vásár és egyéb láttán ráeszméltem, hogy nemsokára itt a karácsony, ergo itt a tél, ergo meg kéne csinálnom a szokásos évszakzáró bejegyzést. Sajnos családi okok miatt nem is érzem magam ünnepi hangulatban, de szeretem a karácsonyt. Viszont a telet utálom. Sőt, nekem már a november is nagyon hideg. Egyszerűen utálom a hideget, meg a 8 réteg ruhát, amit fel kell vennem. Nincs mese, nyári gyerek vagyok, én csak melegben érzem jól magam. De szerencsére a könyvekkel sikerült elvonnom a figyelmemet hidegről, szám szerint 27 könyvet olvastam ősszel. Bővebben itt megtekinthetők. Két kategóriában egyszerűen nem tudtam dönteni, és mindegyik könyv megérdemli.

Az ősz legjobb könyvei
Marie Lu: Champion – Bajnok és K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet
Fülszövegek itt és itt.
Marie Lu disztópiáját én eddig is imádtam, de ez az befejező rész volt az, ami miatt egy abszolút kedvenc lett, nem csak a könyv, hanem az egész sorozat. Nagyon sajnálom, hogy nem jut neki annyi figyelem, mert Az éhezők viadala és egyéb híresebb disztópiák teljesen elterelik róla a figyelmet, pedig szerintem ez a legjobb disztópia, amit eddig olvastam. A befejezés pedig tökéletesen illet az egész sorozat stílusához és az előző könyvekhez. Nagyon imádtam ezt a befejezést, kegyetlen és merész volt, ugyanakkor nem lehet nem szeretni. És most már értem, hogy miért voltak olyan fiatalok a szereplők az első részben...

A Tíz apró lélegzetről már áradoztam itt egy sort (vagy többet), de nem tudom elégszer kiemelni, hogy mennyire felüdülés volt ez a könyv. Csak a sztori alapján tiszta sablon, de a megvalósítás teljesen újszerű és jó. Nehéz megtalálni eközött a sok NA könyv között, hogy melyiknek van tényleges értelme és tartalma, de biztosan mondhatom, hogy ez egy ilyen könyv.

Az ősz legszebb borítói
E. Lockhart: A hazudósok és Brigid Kemmerer: Spark – Szikra

Fülszövegek itt és itt.
A hazudósok borítója egyszerű, de nekem nagyon tetszik, szerintem szép lett. Bár az eredeti is jó volt. Mindenesetre a tartalom is hibátlan, még mindig sokszor rágondolok, hogy akkor ez most mi volt? Valami nagyon jó, addig már eljutottam. És addig is, hogy E. Lockhart zseniálisan ír.

A Szikra olyan egyértelmű okokból került ide, hogy 4 helyes srác van a borítón, én meg egy felszínes tizenéves vagyok. Már a könyv elolvasása előtt tudtam, hogy Gabriel lesz a kedvenc elementálom, és persze így is lett. Egyrészről imádom a nevét, másodszor az erejét, harmadszor pedig a sztoriját. Szerettem az első részt is, de ez messze felülmúlja. Nagyon jó, imádom az elementálokat, és hát Gabriel karaktere és harca önmagával és a képességével egyszerűen csak túl jól van megírva. Ez van.

Az ősz legrosszabb könyve
                                                                                              Jamie McGuire: Az őrző

A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van…

Azt hiszem, hogy itt eléggé kifejtettem az okaimat, de ha a rövid verziót szeretné valaki, akkor egyszerűen csak ne. Ne olvassátok el, nyolc napon túl gyógyuló agyfaszt okoz.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #71

Az alábbiakban SPOILER található!

Arrow-Zöld íjász (4. évad 7. rész- Brotherhood): Örülök, hogy Oliver elvetette ezt az egész Darkh-al való összedolgozást. Már a Ligába való csatlakozáskor is nagyon sokat kockáztatott. Andy-n viszont meglepődtem. Miért lett ilyen köcsög? És miért nem mond semmit John-nak? Már a testvére sem jelent neki semmit? Bár azért remélem, hogy leállnak végre a sorozatkészítők azzal, hogy folyton halottnak hitt embereket hoznak vissza. Ray pedig tényleg csinálhatna valami hasznosat. Thea nagyon durva volt, a randija kellő közepén majdnem halálra vert egy csávót.

The Flash- Villám (2. évad 7. rész- Gorilla Warfare): Nem nagyon értettem a végét. Wells most akkor hazudott, tehát nincsenek is más gorillák ott, ahol most Grodd van? Mondjuk, én örülök, hogy sikerült elküldeni, mert nagyon para ez az óriás gorilla, ami ráadásul intelligens. Örülök amúgy, hogy Wells marad, nagyon bírom őt is. Kicsit nyers, de jófej. Jó volt látni Henry-t is, mert még mindig nem értem, hogy miért ment el a városból. De most legalább itt volt, hogy lelket rázzon Barry-be. Ez nagy érvágás volt neki, de szerintem egy hős sem lehet tökéletes. Túl kell lépnie azon, ha veszít, és legközelebb megpróbálja jobban csinálni.

The Originals- Ősök (3. évad 7. rész- Out of the Easy): Ez volt az egyik legérdekesebb vacsora. amit láttam. Klaus és Elijah nagyon jól kitalálta ezt az egészet. Egész végig ez a sok intrika és hazugság. Meg persze Tristan-ék kétségbeesett próbálkozásai, hogy náluk legyen az előny. De most Aurora tényleg megölte Camit???? Remélem, csak rosszul láttam, vagy valami. Őrült az a csaj, de teljesen. Én nem bánom, hogy Jack visszament a mocsárba, mindig tudtam, hogy soha nem fogja belátni, hogy Hayley-nek két családja van: a farkasok és a Mikaelson-ok. Marcel meg tényleg elég kétségbeesett, ha ezt tette Davina-val. Bár lehet, hogy nem ártott neki, mert így talán leszáll a magas lóról.

Otthoni várólista #17

Mostani körutam során kivételesen jó könyveket sikerült beszereznem. Jelenleg Jamie McGuire: Gyönyörű tévedés című könyvét olvasom.

1. Szabó Tünde: Balla Adrienn 2. – Dopping

Adrienn azt hiszi, hogy a Janó-ügy lezárásával minden visszatér a rendes kerékvágásba, de súlyosan téved. Egyik nap Saci kéri a segítségét, akit azzal vádolnak meg, hogy doppingolt egy teniszbajnokság alatt, és Adrienn azon kapja magát, hogy a „tettest” keresi. A helyzet necces, mert a lány nyomában jár a volt barátja, és ő bárkit lezúz, akiről azt feltételezi, ártani akar Sacinak, és ott vannak a lány csapattársai is, akik előbb kerülnek képbe, mint kellene. Adott helyzetben nehéz eldönteni, ki, miért és tulajdonképpen mit is akar elérni…
Az újabb pendrive tartalma viszont csalódást okoz, és Adriennek fogalma sincs, mit kezdjen vele. Végül azonban sikerül megtalálni azt a bizonyos kilógó fonálvéget, kiderül, mit titkolt Balázs… csakhogy az a titok nem egyedül az övé.
Adrienn Zsidai Dóra ügyében sem adja fel a kutatást. Hamarosan feltűnik a fény az alagút végén, és hihetetlen dolgok derülnek ki a nőről.
Honnan?: Győri könyvtár
Bár az első rész nem lett a kedvencem, kíváncsi vagyok a folytatásra.

2. E. Lockhart: A hazudósok

Egy gyönyörű és előkelő család.
Egy magánsziget.
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz.
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok.
Hazugságok hazugságok hátán.
Igaz szerelem.
Az igazság.
A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye.
Olvasd el!
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!
Honnan?: Győri könyvtár
Ez a könyv már a megjelenése óta nagyon érdekel, de csak most találtam rá. Mellesleg már a borítóját imádom!

3. Leiner Laura: Illúzió

Bexi – civil nevén Budai Rebeka – második albumának sikere, egy londoni út és a Nagy Márkkal való el sem kezdődött kapcsolatának vége után hirtelen elveszti a talajt a lába alól. Geriben csalódnia kellett, Márk szóba sem áll vele, de talán a zenei sikertelenségtől rendül meg leginkább. Szerencsére még mindig mellette áll a családja, valamint Anti, Evelin, Körte, az agyontetovált menedzser, és a Fogd be Aszád vérbeli trolljai. Így a szakmai és magánéleti mélypont sem tarthat sokáig…
Honnan?: kölcsönkaptam
Leiner Laurát az SZJG óta nagyon szeretem, a Bexi-sorozatát pedig talán még szívesebben olvasom, mint az SZJG-t.






4. Holly Black: Black Heart – Fekete szív

Cassel Sharpe pontosan tudja, hogy bérgyilkosnak használták, de próbál megszabadulni a múltjától. Próbál jó útra térni annak ellenére, hogy a családjában számos hivatásos szélhámos is van, és ezért a hazugság és megtévesztés mindennél természetesebb számára. Próbálja a helyes megoldást választani, bár a lány, akibe szerelmes éppen az, akit ha van egy kis esze, messze elkerül. Próbálja meggyőzni magát arról, hogy az lesz a legokosabb, ha a Szövetségiek rendelkezésére bocsátja a képességeit annak ellenére, hogy a kormány képviselőiben egész életében ellenséget látott.
Ugyanakkor miközben az édesanyjának bujkálnia kell, a szerelme éppen arra készül, hogy csatlakozzon a maffiához, ráadásul korábban titokban tartott részletek kerülnek napvilágra, a jó és rossz közötti határvonal egyre jobban elmosódik. Amikor pedig a Szövetségiek arra kérik Casselt, hogy éppen azt tegye, amivel kapcsolatban megfogadta, hogy soha nem teszi még egyszer, már csak saját magára hagyatkozhat, hogy eldöntse, mi a szélhámosság, és mi az igazság. Ebben a veszélyes játékban, amiben a saját élete a tét, lehet, hogy kénytelen lesz mindennél kockázatosabb szerencsejátékba fogni – ezúttal a szerelméért.
Honnan?: Győri könyvtár
Nagyon tetszett a második része, és kíváncsi vagyok a sztori befejezésére.

5. Rachel Van Dyken: Egyetlen

Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval – szó szerint –, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?
Honnan?: Győri könyvtár
Még a külföldi verzióval szemeztem először, és örültem, hogy itthon is megjelenik.



6. Lacey Weatherford: Chasing Nikki – Nikki nyomában

Chase Walker régebben rendes srác volt – megnyerő, sportos, fényes jövő várt rá. De az életét sújtó tragédia után mélységesen elkeseredik. Az alkohol és a kábítószer fogságában fel sem tűnik neki, hogy eltékozolja az ifjúságát, mígnem egy nap letartóztatják. Chase anyja nem bírja tovább nézni, ahogy a fia tönkreteszi az életét, így vidékre költöznek nyugdíjas katona nagyapjához.
Chase egyáltalán nem örül az új helyzetnek, míg össze nem ismerkedik Nikkivel, a helyes pomponlánnyal, aki rá sem néz a magafajta rögbijátékosokra. Chase azonban nem az a típus, aki megfutamodik a kihívások elől, és elhatározza, hogy meghódítja Nikkit. Hamar rájön, micsoda mélységek rejlenek a csinos pofi mögött. Nikki balzsam a meggyötört lelkének. De amikor a lány életét is tragédia sújtja, Chase egyszeriben a végső megpróbáltatás előtt találja magát.
Bízhat Nikkiben, és mindabban, amit tőle tanult? És ez elégnek fog bizonyulni?
Egy tragédia megváltoztatja az életedet. Kettő felforgatja.
Honnan?: kölcsönkaptam
Bevallom, a fülszöveget itt is elég klisé szagúnak érzem, de a barátnőm nagyon dicsérte, szóval ne legyen igazam.

7. Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet

„Belülről égtem. Gondolkodtam, mit tehetnék, hogy ezt a kínt tudatom mélyének sötétjébe toljam, és visszajuthassak közönyös, tompa állapotomba. Egyedül nem fog menni. Segítség kell. Muszáj megoldást találni.”
Emma elhagyja Weslynt és mindenkit, akit ott ismert; a Stanford
A trilógia utolsó részét az olvasók az utolsó oldalig lélegzet-visszafojtva fogják olvasni.
Honnan?: Győri könyvtár
Régen imádtam ennek a sorozatnak az első részét, és rohantam a boltba a második részéért. De az nem tetszett annyira, ezért sem vette meg ezt. Remélem, azért ez egy jó befejezés lesz.

8. Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok

Lia és Cassie, a piszkafa testbe fagyott jégviráglányok, valamikor a legjobb barátnők voltak. Ám Cassie meghalt, Lia anyját lefoglalja a mások életének megmentése, apja nincs otthon, mert az ügyeit intézi, a mostohaanyjának fogalma sincs, Lia fejében pedig egyre mondja a hang, hogy te parancsolsz, maradj erős, adj le még többet, nyomjál még kevesebbet. Ha így folytatja – vékony, vékonyabb, legvékonyabb – egyszer talán eltűnhet mindenestül.
Ebben a regényben, amely Laurie Halse Anderson legmegrázóbb alkotása a Nemzeti Könyvdíjat elnyert Hadd mondjam el óta, az író egy lányt kísér el a hátborzongató alászállásra az anorexia mindent megemésztő bugyraiba.
Honnan?: Győri könyvtár
Már nagyon régóta szemezek ezzel a könyvvel, de valamiért eddig nem vettem ki. Talán azért, mert érzem, hogy nem lesz egy könnyű könyv, de hajrá. Amúgy imádom a magyar címét.


9. Mittelholcz Dóra: Tündérmese kis szépséghibával

Ez a könyv nem egy tipikus történet a rákról, nem megható, szívbe markoló vagy lírai. Ez a könyv egy 33 éves lány igaz története, aki immár negyedik éve küzd a méhnyakrákkal. Egy valódi, hús-vér ember vallomása az élet olyan kérdéseiről, amikről nem szoktunk beszélni. Szükségletekről, szexről, szenvedésről és vidám pillanatokról, feladásról és talpra állásról. Arról, hogyan lehet akár két sztómával is teljes életet élni, hogy miért fontos a testünk ismerete és az önvizsgálat, vagy hogy mivel segítheti és mivel nehezítheti a környezet egy rákos beteg életét. Dóra csatája még tart, de egy dolog már eldőlt: ő élni akar, és ezért bármit hajlandó megtenni. Mittelholcz Dóra több mint egy évtizedes újságírói múltja már bizonyította írói kvalitásait, a könyv műfajával azonban korábban nem próbálkozott. Barátai unszolására vállalta, hogy papírra veti küzdelmét a méhnyakrákkal. Célja ezúttal is ugyanaz, mint újságíróként: az emberek tájékoztatása és motiválása, csak most nem a mások példáján, hanem a saját személyes történetén keresztül. Vannak pillanatok az életben, amikor az ember kénytelen elgondolkozni, hogy mit is jelent valójában erősnek lenni. Vajon akkor vagyok erős, ha vállalok megint egy nagyműtétet, amiről egyelőre semmit sem tudunk, de benne van a pakliban, hogy utána már tényleg csonka leszek? Fogalmam sincs, hogy azt fel tudnám-e dolgozni valaha. Arról nem is beszélve, hogy újra hihetetlen szenvedéseknek tenném ki magamat és a családomat is, akiknek megint rámenne az összes szabadsága, hónapokig megint nem élhetnék a saját életüket… Vagy akkor vagyok erős, ha inkább megkímélek mindenkit, és azt mondom: köszönöm, ezt már nem kérem? Emelt fővel elfogadom, hogy nekem ennyi adatott meg, az utolsó pillanatig megpróbálok boldogan élni, és nekik is szép pillanatokat szerezni…
Honnan?: Győri könyvtár
Erre a könyvre nagyon kíváncsi vagyok, a rákos betegek élete mindig is érdekelt.

10. Kim Harrison: Dead Witch Walking – Boszorkányfutam

Rachel Morgan, a boszorkány, az Inderland Biztonsági Szolgálat egyik legjobb fejvadásza volt.
A vadászterülete Cincinnati városa – egy sötét, alternatív Földön, ahol vámpírok, farkasemberek, tündérek, koboldok élnek és járnak az emberek között. Némelyek álruhában, némelyek teljesen nyíltan, nem titkolva valódi természetüket.
Rachel Morgan elől egyetlen gonosztevő sem menekülhetett, akár boszorkány volt, akár vérfarkas, akár tündér, akár élőhalott. Ám valami megváltozott. Kezdetben úgy tűnik, csupán a szerencséje hagyta el, és ezért vall egyre gyakrabban kudarcot, s felettesei ezért bízzák meg egyre megalázóbb feladatokkal.
Amikor aztán legfrissebb zsákmányával, egy minden hájjal megkent kobolddal éppen a Szolgálathoz tart, a lény felajánlja neki, hogy szabadságáért cserébe teljesíti három kívánságát.
Rachel rádöbben, hogy itt a kiváló alkalom arra, hogy egyszer és mindenkorra változtasson az életén. Legfőképpen azzal, hogy otthagyja a Szolgálatot. Ezzel alaposan magára haragítja a Szolgálat amúgy sem vajszívű vezetőit. Így rövidesen azon kapja magát, hogy korábbi fejvadász társai ezúttal őrá vadásznak, s ebben a játszmában már nem csupán a szabadsága, de az élete a tét…
Honnan?: Győri könyvtár
Én sem tudom, hogy mi az, de valami megfogott a fülszövegben, hiába húzkodtam előtte a számat erre a könyvre.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #70

Az alábbiakban SPOILER található!

Arrow- Zöld íjász (4. évad 6. rész- Lost Souls): Nekem kifejezetten bejött ez a kis párkapcsolati mélypont. Eddig nem annyira láttuk Olivert és Felicity-t veszekedni, de most itt volt egy fordulópont, és ez kellett is ide. Annyira röhögnék amúgy, ha a végén Lance és Donna összejönne. Én szeretem Donna karakterét, szóval örülök, hogy felbukkant. Remélem, most hogy visszahozták Rayt, gyorsan továbblépünk rajta. Mellesleg még mindig ugyanolyan idegesítő, mint volt. Sara is lelép, ami szerintem korrekt. Így is több részt is rá áldoztak, ennyi pont elég volt: visszahozzák a nézők tudatába, aztán mehet az új sorozatba. Remélem, Ray-jel is így lesz. Arról viszont fogalmam sincs, hogy mit akart Damien Darkh Ray technológiájával.

The Flash- Villám (2. évad 6. rész-Enter Zoom): Vááááá!! Mi volt ez?? Mármint azon kívül, hogy a sorozat legjobb része. Újra és újra rájövök, hogy mennyire imádom ezt a sorozatot. Nagyon cseles egyébként, mert az elején nem volt olyan kiemelkedő, bár tény, hogy Linda nagyon vicces volt Dr. Light-ként. De aztán, mikor már leülepednek a dolgok, egyszercsak bumm! bejött Zoom a képbe. És én kész voltam, és azóta is próbálom magam összeszedni. Az utolsó 10 percbe egyre csak halmozta, halmozta a durva dolgokat, úgyhogy a végére már alig bírtam idegekkel. És totál megörültem, hogy Barry jól van, felébredt, erre nem érzi a lábát! Magyarra fordítva lehet, hogy lebénult, basszus!!! Azt hittem, hogy Zoom valahogy elveszi az ő gyorsaságát is, de ez sokkal jobban meglepett, és sokkal brutálisabb szerintem. Mert így megvan a gyorsasága, de hát nem is érzi a lábát, ergo nem tudja használni. Nem tudok magamhoz térni. Jövőbeli sorozatkészítők, nézzétek meg ezt, és tanuljatok. Nem mellesleg alig várom, hogy Patty rájöjjön arra, hogy Barry a Flash.

The Originals- Ősök (3. évad 6. rész- Beautiful Mistake): Nagyon fura látni, hogy valakinek hatalma van Klaus felett. Márpedig Aurora-nak határozottan van. Mondjuk, én nem nagyon bírom a csajt. Azt nem annyira értem, hogy miért akarják bezárni őket egy helyre. Ezzel akarják megvédeni a teremtőiket a vérvonalakat többi tagjától, oké. De hol van ebben a nagy bosszú?? Mármint, persze, nem ölik meg őket, nyilván, de ez se akkora nagy büntetés ahhoz képest, amit tettek velük. Mondjuk ez a 3 idióta meg is érdemelte. Örülök, hogy Rebekah is felbukkant, már hiányoltam. És remélem, hogy nem fogja végigaludni az akciót.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #69

Az alábbiakban SPOILER található!

Arrow- Zöld íjász (4. évad 5. rész- Haunted): Miért is ne hozzunk vissza egy másik halottnak hitt szereplőt?? Nem tudnak új szereplőket kitalálni vagy mi?? Mármint számítottam rá hogy visszahozzák Rayt az új sorozat miatt, de nem hiszem el, hogy nem tudtak más karaktereket hozni, mint két lerágott csontot. Mindenesetre azért ez a Constantine csávó laza volt, tetszett. Bár ha még több ilyen varázslatos cuccot hoznak be, a sorozat minden realitását elveszti, már ha van még olyan. Az elején még sokkal életszerűbb volt, hiszen Olivernek több szuperhőstől eltérve nincs kifejezett szuperereje "csak" a tapasztalat harctudása és egyéb.

The Flash-Villám (2. évad 5. rész- The Darkness and the Light): Csak szerintem néz ki nagyon parán ez a Zoom? És komolyan van egy lánya a másik dr. Wells-nek? Nagyon bírom amúgy, hogy visszatért. Bár én jobban szerettem az itteni Wells-et, amíg az nem kezdett gonoszkodni. Viszont nagyon érdekes megfigyelni a két Wells közti különbséget. Erőszakosabb, mint a régi Wells, de így is segít a kis csapatnak. És furcsamód tetszik ez a feszültség, ami most a S.T.A.R. laborban van. Bár nem örülök, hogy Jay lelépett. Hiába gyorsabb Barry, azért szerintem jó segítség lenne neki Jay. És remélem, még több dolgot meg fogunk tudni az Earth-2-ról. Tetszett, hogy Dr. Light igazából Linda volt, én már azt várom, hogy esetleg feltűnjön mondjuk Iris alteregója. Örülök annak is, hogy Cisco képessége kiderült, és jó név a Vibes. Nagy meglepetésemre imádtam Patty és Barry randiját is, romantikus volt, és rengeteget nevettem Barry vakságán.

The Originals- Ősök (3. évad 5. rész- The Axeman's Letter): Nenenene!! Nehogy most kezdjetek el még jobban ellenségeskedni, mikor kiderül, hogy Lucien és Tristan együtt dolgozik. Mondjuk azt nem értem, mi a céljuk. Nyilvánvaló okok miatt valószínűleg nem megölni akarják Elijaht és Klaust, de biztos, hogy rosszban sántikálnak. Ez a titok a múltból nagyon meglepett. Majdnem sírtam konkrétan, amikor Aurora elküldte a picsába Klaust. Ezt nem néztem ki Elijah-ból. Oké, értem, az anyja halála meg minden, de akkor is. Abban Klaus-nak igaza van, hogy ez a visszautasítás indította el a rossz irányba, de azért Elijah tényleg mindig ott volt Klaus-nak, bármit is csinált. Szóval szerintem egálba vannak, úgyhogy hagyják már abba ezt a hülyeséget. A kihalás szélén vannak, és ahelyett, hogy összedolgoznának, itt verik egymást. Bár azért gyanús Aurora is, mert miért nem bukkant fel előbb a nagy szerelme miatt?

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #68

Az alábbiakban SPOILER található!
Bocsánat a késésért!

Arrow- Zöld íjász (4. évad 4.rész- Beyond Redemption): Most egy kicsit megijedtem, hogy Oliver mégsem indul polgármesternek, de hála istennek meggondolta magát. Azért nem semmi beszédet rittyentett össze. És imádtam az a jelenetet Lance-szel és Oliver-rel. Brutálisan jó volt, és most érzem, hogy végre egyenrangúként tekintenek egymásra. Oliver mindig felnézett Lance-re, ő meg mindig lenézett rá, de most, végre egyenlítettek. Nagyon jó volt. Azon nem csodálkoztam, hogy Sara lelépett, és még mindig nem vagyok kibékülve azzal, hogy visszaráncigálták az életbe. Én Laurel helyébe félnék elaludni, bár lehet, hogy meg is érdemli. Mert nem elég, hogy Sara életben van, hanem igazán élnie is kéne. Ezzel most nem ment sokra.

The Flash- Villám (2. évad 4. rész- The Fury of Firestorm): Jesszusom! Mi volt a végén ez az 5 perc? Az egész rész csak úgy elvolt, jó volt, de nem volt annyira pörgős, és az uccsó 5 percbe bedobnak egy kicseszett cápaembert meg dr. Wellst!! Nem értem, hogy ő most akkor Eobard egy másik világból vagy mi? Ha igen, miért viseli dr. Wells testét? Nem lehet az itteni világból, mert hát ő elég egyértelműen meghalt. Vagy csak elszublimált egy másik világba? És miért segít Barry-nek? Túl sok kérdés. És Barry már megint Patty-vel akar összejönni. Mármint, én nagyon bírom Patty-t, de még mindig kitartok Iris mellett. Kicsit olyan ez nekem, hogy ha nincs ló, jó lesz a szamár. Mellesleg az új Firestromot is bírom, bár nem hiszem, hogy nézni fogom a Legends of Tomorrowt. Amúgy nagyon okos, hogy mindegyik szereplőt vagy itt, vagy a Zöld íjászba vezetik fel.

The Originals- Ősök (3. évad 4. rész- A Walk on the Wild Side): Még mindig szeretném tudni, hogy miért változtatta át Elijah Tristant. És most akkor tényleg szeretné, ha Klaus meghalna, vagy csak azért haverkodik Tristan-nal, hogy ez ne történjen meg? Volt, amikor egy pillanatra bíztam Lucien-ben, hogy segíteni akar Klaus-nak, aztán valaki megszólalt és megint kételkedni kezdtem benne. Egyszerűen nem tudom eldönteni, kiről mit higgyek. Klaus és Freya a legmegbízhatóbb: meg akarják védeni a Mikaelson családot. Aurora-t se értem, hogy miért nem jelentkezett még be a bátyjánál, és hogy miért ölte meg Alexist

Az indokolatlan Őrző

A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van…

A könyv és én
Régóta hajszoltam a könyvtárban, mert Jamie McGuire-től olvastam a Gyönyörű sorscsapást és az nagyon tetszett.

Történet
Nina apja halála után próbál normális életet élni, amikor találkozik Jared-del. Jared többet tud róla, mint amennyit egy idegennek kellene, a fiú felkelti Nina érdeklődését. Ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Nina egyre többet tud meg Jared-ről, és fény derül némi titokra az apja múltjából. (Tudjátok, milyen nehéz történetet írni, amikor semmi nem történik?)

Véleményem

Komolyan emberek, én próbáltam. Próbáltam nem agyfaszt kapni ettől a könyvtől, de sikerült. Sajnálom, én tényleg szeretni akartam, mert már régóta el akartam olvasni, ráadásul egy Jamie McGuire-könyv, de egyszerűen nem. Csak nem. És nektek sem ajánlom, de tényleg. Csakis akkor a mazochisták vagytok, vagy agyfaszt szeretnétek kapni. Nem sok könyvet hagytam félbe, és nem is szándékozok többet félbehagyni, de eddig egy könyvnél se gondolkodtam ennyit, hogy abbahagyjam, mint ennél. Van a könyvnek egy pontja, ahol én egyszerűen becsuktam a könyvet, félretettem, és azt mondtam, hogy nem. Én ezt nem olvasom, nekem erre nincs szükségem. Aztán aludtam rá egyet, megembereltem magam és elolvastam. De csak azért, mert félbehagyott könyvet nem fogok véleményezni, és pont. És úgy voltam vele, hogy ha a Szürkén sikerült végigszenvednem magam, akkor ez is menni fog. Röviden és tömören ez a könyv fáj. De nagyon. De miért is fájt nekem ez ennyire? Az eleje nem volt rossz. Gondoltam, ez egy ilyen egyszerolvasós kis romantikus sztori, oké. De aztán, egyre több hülyeség jött szembe, én meg kezdtem besokallni, és ugye majdnem otthagytam a picsába. Végül már számoltam vissza az oldalakat, és rájöttem, hogy csak még több szarságért embereltem meg magam. Először is: ebben a könyvben nem történik semmi. Pont. Mármint semmi, ami érdekes. Jó, az elején meghal az öreg, de nehogy azt higgyétek, hogy a mi drága főhősnőnk, Nina, sokáig gyászolja apucit. Totál abszurd volt, hogy az elején még jó, szomorú meg minden, aztán a második fejezetben már hopp! nem is zavarja a dolog, majd egy kis idő múlva újra elkezd gyászolni. Nem is próbáltam ezt felfogni. Mi történik még? Nina és Jared fájdalmas násztánca 300 oldalon keresztül, majd következik a világ legnagyobb baromsága, amit főszereplő valaha elkövetett, aztán a végére egy szánalmas, 3 oldalas "csatajelenetet" sikerült összehozni. Nem is zavarna annyira egyébként, hogy nincs történet, de ami itt helyette van, az csak gyomorforgató nyáltenger a mi szerelmes álompárunk között. Azt olvassuk 400 oldalon keresztül, hogy hogyan kínlódnak egymással meg a kapcsolatukkal. Borzalmas, ne akarjátok olvasni, mert egy életre elmegy a kedvetek a párkapcsolatoktól. Jó, lépjünk túl a történet hiányán. Mi a másik probléma? Az, hogy az egész könyv értelmetlen. Még mindig nem tudom, hogy mi is volt az a szörnyű dolog, amit Nina apja csinált vagy hogy ki üldözi a csajt. És nem értem, hogy mi a fenéért kellette bele az angyalos- démonos szál. Teljesen felesleges volt belekeverni, ráadásul az is értelmetlen. Mert most valahogy a Pokol is Nina nyomában van, de valami korrupt rendőrök is akarnak valamit Nina-tól. És semmit lényegeset nem tudunk az angyalokról. Miért lehetnek például a Földön az őrangyalok? Nem értettem az egészet. Az már csak hab a tortán, hogy Jared ugye Nina őrangyala, de ezért kap fizetést Nina anyjától. WTF?! Mióta jár fizetség az őrangyali melóért?? Komolyan, én meg se próbáltam felfogni, mert csak még jobban felcseszte volna az agyamat. Azt már alig merem említeni, hogy mekkora hülyeség az egész őrző dolog. Komolyan, Jared érzi, amikor Nina menstruál??? Ez már baromság a köbön, jónem Jared is menstruál, simán kinéztem volna ebből a könyvből. Viszont, ami igazán felcseszte az agyamat, az Nina. Komolyan, ennek a csajnak fáj az élet, minden második oldalon ki akartam nyírni, ezzel mindenkinek jót tettem volna. Ki merem jelenteni, hogy Nina a könyvvilág valaha volt legrosszabb főhősnője. Ennek az ellenkezőjéről engem senki nem tud meggyőzni. Ez most egy kicsit SPOILER lesz, de remélhetőleg már mindenkinek elvettem a kedvét. És ez volt számomra Nina legkiakasztóbb cselekedete. Szóval, Nina és Jared szakítnak, mert Nina nem akarja, hogy Jared családjának baja essen. Halkan jegyzem meg, hogy kb. az egész család kiképzett félangyalokból áll, akik bármelyik testőrt überelik. Mindegy, szóval ezért Nina szakít Jared-del. De ugye Jared még mindig Nina körül van, nem csak azért, mert vissza akarja kapni, hanem mert ez a munkája, ő Nina őrangyala, tehát emiatt nem mehetett el. De Nina, mivel nem akar fájdalmat okozni neki, ezért kamuból összejön az egyik barátjával, Ryan-nel, aki bele van esve Nina-ba. Tehát azért jön össze az exe szeme láttára mással, hogy Jared elmenjen. De nem mehet el, mert ez a munkája, ezért ez teljesen felesleges lépés volt basszus!! De Nina leszarja Ryan valós érzelmeit iránta, és még van pofája felkérni egy kamu kapcsolatra, valamint leszarja, hogy Jared kb. 10 éves kora óta bele van esve. Na itt meghaltam agyilag. SPOILER VÉGE! Ez a csaj maga a megtestesült gonosz, és halvány gőzöm sincs, hogyan eshetett bele 2 srác is. Nem tudom, hogyan sikerült az írónőnek ezt összehoznia. Az egyik kedvenc könyvem a Gyönyörű sorscsapás, és azt tudom is ajánlani, de ha azt meg tudta normálisan írni, akkor mit csinált ezzel a sztorival? Nem tudom, de hogy nem kínzóm magam a második résszel, az is biztos.

Szereplők

Nina egy undorító, gonosz, hülye, picsogó kis liba, aki még sajnáltatni meri magát minden egyes idióta húzása után. Mindenkinek fájdalmat okoz, de észre se veszi. Agyhalott a csaj, és most az képzeljétek, hogy az ő fejében vagyunk az egész francos könyv alatt.
Jared még elviselhető volt, együttéreztem vele, amiért a sors ezt a kis picsát osztotta neki. Én a felét sem bírtam volna ki, és tuti nem fogadom vissza a kis libát.
Cynthia, Nina anyja egy nagyon szar vicc volt. Nem igazán ismertük meg a karakterét, de amit láttam, abból már tudom, hogy miért lett Nina olyan, amilyen. Elöszőr foggal-körömmel tiltakozik az ellen, hogy Jared meg Nina összejöjjön, utána meg együtt mennek nyaralni, és láthatóan le se szarja, hogy kivel van a lánya. Mondjuk ezt nem csak az ő karakterénél figyeltem meg, hanem több pontján is a könyvnek: van egy probléma, de nem oldják meg, csak úgy eltűnik magától néhány oldal után, nem íveli végig az egész könyvet, hogy megoldják vagy valami.
Claire-rel tudtam a legjobban azonosulni, mert az elején ő is utálta Ninát. Mondjuk én végig rühelltem, de mindegy.

Összességében ne olvassátok el ezt a könyvet, csakis akkor, ha mazochisták vagytok, és bírjátok idegekkel. De ha van lehetőségetek, akkor ne. Egyszerűen ne.

Az írónő: Jamie McGuire

Az írónő Tulsa-ban született és az oklahomai egyetemen diplomázott. Első könyve a Gyönyörű sorscsapás volt. Jelenleg Steamboat Springs-ben él a férjével és három gyerekével.
http://www.jamiemcguire.com/

Borító: Elég sejtelmes, de nem rossz.
Kedvenc szereplők: Jared, Claire
Kedvenc jelenet: az utolsó oldal, amikor vége lett a könyvnek
Kedvenc idézet:-

Kiadó: Maxim, 2013
Ár: 2999 Ft
Oldalszám: 472 oldal
Műfaj: fantasy
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: A Sötétség és Fény angyalai 1.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #67

Az alábbiakban SPOILER található!

Arrow- Zöld íjász (4. évad 3. rész- Restoration): Komolyan ennyire szükséges volt ez, Laurel?? Látta, hogy mi történt Thea-val, és ezt akarta a saját húgának?? Nyssa-nak igaza van, ezt nem szeretetből tette Laurel. Oké, persze Oliver is megcsinálta, de Thea nem több mint egy éve volt halott, mint Sara. Szerencsétlent még meghalni se hagyták békében. És annyira átlátszó volt Malcolm indoka: ez most hogyan segít Thea-n? Lehet, hogy gyenge a felfogásom, de nem értem, hogyan lesz ettől Thea-nak jobb. Annak viszont örülök, hogy Diggle és Oliver rendezte a nézeteltérést, és kibékültek. Azért így az igazi. Persze ez sem sikerült volna Felicty nélkül. Ő a legjobb szereplő az egész sorozatban, ahogy helyrerakta Olivert és Johnt, meg ahogy elijesztette a kártyás faszit (amúgy helló, Argent apuci a Teen Wolf-ból), halállaza volt. Felicity for president! :)

The Flash- Villám (2. évad 3. rész- Family of Rogues): Annyira tudtam, hogy Caitlin-nek bejön Jay. Aranyos volt, ahogy próbálta marasztalni. Mondjuk, én is örülök, hogy maradt, mert én bírom. Bár azt nem értem, hogy arra miért nem gondoltak, hogy ha stabilizálják ezt a folyosót, akkor a másik világból is könnyebben idetalálnak. Mint például dr. Wells. Érzem, hogy még csak most lesz igazán jó. Mondjuk az már kezd kicsit sok lenni, hogy mindig bedobják Captain Cold-ot. Remélem, most egy kicsit jegelik őt, mert persze izgalmas volt, meg érdekes, és hát szomorú is, ami történt vele meg a húgával, de mindig előveszik, mint valami Jolly Jokert. Abban is igazam volt, hogy Patty-nak bejön Barry (mondjuk, kinek nem?) és én bírom őt, meg minden, de Barry jöjjön össze Iris-szal. Nehezen fogadtam el ezt a szálat, most viszont már el sem engedem.

The Originals- Ősök (3. évad 3. rész- I'll See You in Hell or New Orleans): Már most fogalmam sincs, hogy kinek higgyek, hogy ki kivel van és ki hazudik. Lucien? Hát nem tudom. Nem tudom, hogy elhiggyem-e, hogy megbocsátott Klaus-nak. Elijah-n se tudok kiigazodni, hogy most mit tervez, hallgat-e Tristan-ra. Kezd kicsit idegesítő lenni a folytonos picsogása Klaus tettei miatt, egy ekkora krízishelyzetben inkább össze kellene fogniuk. Én mondjuk végig arra gyanakodtam, hogy Klaus fog elesni családtag keze által, mégpedig Elijah által. Mert Klaus kegyetlen, de soha nem ölné meg Elijah, mint ahogy be is ismerte. Arra mondjuk nagyon kíváncsi vagyok, hogy Elijah miért változtatta át Tristant. És hogy ki változtatta át Aurora-t. Nem normális amúgy a csaj, az biztos.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #66

Az alábbiakban SPOILER található!

Arrow- Zöld íjász (4. évad 2. rész- The Candidate): Szóval most Oliver nappal polgármester lesz éjjel meg Zöld Íjász?? Nekem tetszik! :) Sőt nagyon tetszik, szeretném látni Olivert polgármesterként. Alig várom. De most Laurel komolyan fel akarja éleszteni Sara-t? Nagyjából egy éve halott, és most...? Meg amúgy is, azért cserébe adni kell valamit a ligának. Oliver beállt Ra's örökösének, Laurel mit akar felajánlani? Tudtam, hogy Sara valahogy feltámad, mert ugye van ez az új sorozat, a Legends of Tomorrow, amiben szerepel Sara. De nem gondoltam, hogy így élesztik fel. Meg komolyan, nem találtak más hőst? Az egész 3. évad erre a konfliktusra épült, hogy Sara meghalt, erre most meg csak úgy visszahozzák? Hülyeség. De remélem, legalább Thea-n segít valamit a dolog. Mert elég ijesztő volt, amikor elkezdte Olivert püfölni... Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog még történni a szigeten, Oliver visszaemlékezéseiben. Mondjuk, én furcsállom egy kicsit, hogy senki nem mondta el, hogy pontosan mi történet vele. Még Felicity-nek sem.

The Flash- Villám (2. évad 2. rész- Flash of Two Worlds): Helló, dr Wells!! Jó, hogy újra látjuk. Én mindig imádtam a karakterét, még akkor is ha gonosz. Bár azért elég röhejes volt azt hallani ebben a másik világban, hogy ő mentette meg Central City-t. Ebből adódóan én nagyon kíváncsi vagyok, hogy van-e olyan világ, ahol a Flash a gonosz. Egyébként nekem nagyon szimpatikus Jay Garrick, és bár megértem Barry-t is, de azért kicsit durva volt vele az eléjen. De a végére összebratyiztak, úgyhogy fátlyat rá. Viszont nem értettem, hogy akkor most honnan került elő Iris anyja. Az első évadba is kíváncsi voltam, hogy hol van Iris anyja, de nem utaltak rá nagyon, most meg hopp, egyszer csak felbukkant. Ebből még nagyon jókat lehet kihozni. És nagyon remélem, hogy nem halt meg a professzor. Én nagyon bírom őt, még akkor is,ha az esetek 90%-ban nem értem, milyen fizikai cuccot magyaráz. Kicsit vegyes érzéseim vannak Cisco-val kapcsolatban. Mérmint, abszolút megérdemli a szupererejét, de nem lesz egy kicsit sok? Mármint, a csapatban most Barry a fő szuperhős. Ha Cisco is az lesz, akkor lehet, hogy ő is nagyobb szerepet akar majd kapni. És különben is, ő még szupererő nélkül is király.

The Originals- Ősök (3. évad 2. rész- You Hung the Moon): Oké, szóval az a csaj az az Aurora. Meg ott van a tesója is. És nyilván vámpírok. De mi a baja Aurora-nak? Valami mentális beteg vámpír? És honnan jött ez a prófécia cucc? És ha meghal mind a három Ősi, akkor nem hal ki az összes vámpír? Mert hát mindegyik vámpír valamelyik Ősire vezethető vissza. Ezért szerintem nem a vámpírok fogják őket megölni, mert hát akkor saját fajtájukat semmisítik meg. Bár a tippem szerinte a proféciában Elijah ölné meg Klaust, jelenlegi viszonyuk alapján. Komolyan, Elijah már megint Hayley-t védte. Sajnos csak egy részig bírták, hogy ne hozzák vissza Hayley-t. Mondjuk, nem lenne vele semmi bajom, ha civilizáltan megbeszélnék Klaus-szal a gyereknevelést.

Otthoni várólista #16

Kicsit sok időbe telt, de kivégeztem az előző adag könyvemet, úgyhogy most beszereztem néhány újat. Jelenleg Debra Driza: Mila 2.0-Renegát című könyvét olvasom.

1. John Fowles: A lepkegyűjtő

Ferdinand, a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy – akár a lepkékben – gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" – mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története – az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller – a filmvásznon is világsikert aratott.
Honnan?: Bősárkányi könyvtár
Nem is tudtam, hogy van ilyen könyv. Először a színdarabra figyeltem fel, ami azonos címen fut és mindenki az egekig magasztalt. Szerettem volna megnézni, de nem volt rá lehetőségem, viszont kárpótlásul lecsaptam rá a könyvtárba.

2. Jamie McGuire: Az őrző

A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van…
A Sötétség és Fény angyalai trilógia első része.
Honnan?: Győri könyvtár
Ezt a könyvet régóta keresem, de eddig mindig csak a második része volt bent.

3. Lacey Weatherford: Crush – Bizsergés

Cami Wimberley-nek van egy terve, és ebben a tervben nem jut hely a fiúknak – főleg minden idők legvadabb partiállatának, Hunter Wildernek nem, mindegy milyen jóképű és karizmatikus. Cami gyönyörű, végzős, elképesztően tehetséges, jó tanuló, s mindent megtesz azért, hogy bekerüljön álmai főiskolájára, musical színház szakra. Minden tökéletes.
Hunter Wilder nem akar barátnőt – attól most csak túl bonyolulttá válna az élete. Főleg Miss Jókislányt nem akarja, de akkor miért nem tudja levenni róla a szemét? Megpróbálja tartani tőle a három lépés távolságot, de a sors mintha a másik karjaiba taszítaná őket. Régóta nyilvánvaló mindenki számára, hogy tetszenek egymásnak.
Honnan?: Győri könyvtár
Kicsit klisésen hangzik a fülszöveg, de azért úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom vele. Még ha a borító nem túl bizalomgerjesztő, akkor is...



4. Paula Hawkins: A lány a vonaton

Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra.
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.
A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.
Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!
Honnan?: Bősárkányi könyvtár
E körül a könyv körül is nagy hype volt, de érdekesnek tűnik, és a Holtodiglan óta szeretem az ilyen témájú könyveket.


5. Nicole Williams: Crash – Zuhanás

Lucy nem éppen arról álmodott, hogy új iskolában kezdje az utolsó évet. Arról pedig pláne nem, hogy a gimi rosszfiúja, Jude Ryder leribancozza az első napon. De csak a céljára összpontosít. Balerina szeretne lenni, s nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon ennek megvalósításakor. Egészen addig, amíg újra Jude-ba nem botlik.
Jude-nak priusza van – igazi priusza – ami hosszabb, mint egy végzős záró dolgozat, és hangulatingadozása, ami kellemes társaságból hirtelen veszélyessé változtatja. A nevét isten tudja, hány lány sóhajtotta, kiabálta és átkozta. Olyan, mint egy halálos betegség, amit arra teremtettek, hogy tönkretegye a Lucy-féle lányok életét. És ezt el is mondja neki. De míg a pletykák féktelenül terjednek, és jó hírnevek tipródnak a sárba, Lucy nem figyel Jude figyelmeztető szavára. Tragédia készülődik?
Honnan?: kölcsönkaptam
Ez is hasonlóan klisésnek hangzik, de mivel javíthatatlanul romantikus vagyok, adok neki egy esélyt.


6. Rachel Vincent: Lélekőrzők

Kaylee Cavanaugh csak egyetlen dologra van rákattanva: őrülten szexi és hihetetlenül népszerű fiújára, Nash Hudsonra, aki – mivel ugyanolyan lúdvérc, mint Kaylee – jobban megérti őt bárki másnál. Semmi nem állhat közéjük. Vagy valami mégis?A Démonlehelet… Nem az a fajtája, mint amikor reggel elfelejt az ember fogat mosni. Hanem az alvilági kábítószer, amelybe akár bele is lehet halni. Ennek a rendkívül addiktív vegyületnek valahogy sikerült átjutnia az emberek világába. De hogyan? Kaylee és Nash mindent elkövet, hogy felszámolják a forrását, és megvédjék tőle a barátaikat – akik közül az egyik már függővé is vált. És valaki más is…
Honnan?: Győri könyvtár
Már nem is nagyon emlékszem az első két részre, évekkel ezelőtt olvastam, de azért kíváncsi vagyok a folytatásra.



7. Szabó Tünde: Balla Adrienn 1. – Az alibi

A cseppet sem átlagos természetű Adrienn, a Bébé tizenegyedikes diákja egy nap borítékot talál a küszöbön. A benne lapuló pendrive Adrienn osztálytársa, Balázs eltűnésének nyomozati anyagát tartalmazza, vagyis annak egy részét.
A helyes, de szemétkedésre hajlamos Balázs pár hónappal korábban lelépett otthonról, mindenki szerint azért, hogy megszabaduljon utált szüleitől.
Adrienn az újonnan felfedezett tények nyomába ered, miközben egyéb gondja is akad. Egyik este a parkban rajtakapja romantikus értelemben foglalt osztálytársát, Katát, a suli fenegyerekével, Janóval.
Másnap egy lány az évfolyamról megvádolja Janót, hogy leütötte és kirabolta, Adrienn viszont tudja, hogy ez képtelenség. Ki kell derítenie az igazságot, bár ellenségeinek száma egyre szaporodik.
Honnan?: Győri könyvtár
Kerülgetem egy ideje ezt a könyvet, el is akartam olvasni, meg nem is, de most nem tudtam elmenni mellettem. Plusz jókat hallottam róla.

8.  Holly Black: Red Glove – A vörös kesztyű

Cassel teljesen mindennapi srácnak tartotta magát, amíg rá nem jött az igazságra: keze egyetlen érintésével képes átváltoztatni bármit – vagy bárkit – azzá, amivé csak akarja. Így történt, hogy Lila, a lány, akibe gyermekkora óta szerelmes volt, fehér macskává változott. Most, hogy Lila visszanyerte emberi alakját, Casselnek örülnie kellene. Csakhogy Lilára szerelmi átkot vetettek iránta, és ha ez az érzelem nem valódi, akkor Cassel semmit nem hihet el neki, bármit tesz vagy mond. Amikor a fiú legidősebb bátyját meggyilkolják, a szövetségiek a segítségét kérik, ugyanakkor a maffia is a nyomában van, mert pontosan tudják, mennyire értékes lehet számukra. Ha életben akar maradni, mindkét oldal előtt kell járnia egy lépéssel. Ebben a játékban, amelyben a vesztest hatalmas veszély fenyegeti, a szerelem átok, és a szélhámosság az egyetlen válasz.
Honnan?: Győri könyvtár
Ennek a könyvnek az első részét se mostanság olvastam, de mivel tetszett, megszereztem ezt is.

Na de mi van a TV-sorozatokkal? #65

Az alábbiakban SPOILER található!
Visszatértünk! :)

Arrow- Zöld íjász (4. évad 1. rész- Green Arrow):  Hát azért az Arrow az mégiscsak Arrow. Még mindig pörgős akciódús és idegölő befejezése van. Komolyan tök jó rész volt, de a vége tette fel a pontot az i-re. Amúgy én elég biztos vagyok benne, hogy Felicity síját láttuk és ettől mar most kikészülők, szóval ne legyen igazam. Az eleje kicsit vicces volt, ez az Oliver éli a boldog kertvárosi életet. Hát na. Aranyos volt. Felicityt mondjuk nem értettem, hogy eleve ő akart elmenni a városból most meg mégis visszamenne. Diggle-t
én imádom, de most nem volt igaza. Jó persze az amit Olivel csinált durva volt, de mit nyafog rajta még mindig?? És Olivel egyáltalán nem olyan, mint a liga tagjai. Thea szerintem nagyon király Vörös Íjászként vagy mi a neve, mindenesetre jól áll neki. Jó lesz ez az év is érzem.

The Flash - Villám (2.évad 1.rész -The Man Who Saved Central City): Ki ez a csávó?? Nem ismerős sehonnan a Jay Garrick név. Örülök amúgy, hogy a Flash a szokott színvonallal tért vissza, bár az elején kicsit aggódtam a hisztis Barry miatt. De szerencsésen túllépett a dolgon. Persze, hogy Barry is hibás volt, de nagyobb részben tényleg hős volt. Ezt sem egyszerű elfogadni, hogy mindenki megmentőként tekint rád, de te látod a saját hibáidat. Sajnálom szegény Ronnie-t, mert én nagyon bírom, remélem valahogy megint feltámad halottaiból. Azt viszont nem értem, hogy miért kell Barry apjának elmennie. Szerencsétlen srác gyerekkora óta erre vár, az apja meg lelép.

The Originals- Ősök (3. évad 1. rész- For the Next Millenium): Most akkor mi van?? Ki ez a nő és miről beszélt? És most akkor ez a Lucien csávó a gyilkos? Azt sejtettem, hogy nem csak puszta nagylelkű segítőkészsége miatt jött ide. De akkor mit akar? Nyilván nem akarja megölni Klaust, mert akkor ő is meghal. Akkor mit akar? És mi a franc van Elijah-val? Komolyan, több embert gyilkolászik mostanában, mint Klaus. Ez eddig fordítva volt. Komolyan ennyire felhúzta magát Hayley miatt? Lépjen már túl rajta, könyörgöm. Igen, Klaus magának akarta a lányát, de hát Hayley nem ugyanezt akarta csinálni? Ő is el akarta szakítani az apjától, persze ezzel senkinek semmi baja nem volt. Biztos vagyok benne amúgy, hogy az a kislány tartja Klaust a józan ész szintjén, már amennyire ő ott van. Kicsit talán szélsőséges és kegyetlen módszerei vannak, de azt senki nem mondhatja rá, hogy nem szereti a lányát. Szóval, nekem nem hiányzik annyira Hayley.

"Te teszed naggyá a világot."

Kira Walker megtalálta az RM vírus gyógymódját, de az emberek és a Részlegesek túléléséért vívott küzdelem még csak a kezdeténél tart. East Meadow-t elhagyván Kira kétségbeesetten próbálja kideríteni, hogy kicsoda is ő valójában. Nem lehet véletlen egybeesés, hogy az RM gyógymódja maguknak a Részlegeseknek a vérében található – ez nyilván valami nagyobb terv része, amelyben Kirának is szerepet szántak, és amely mindkét fajt megmenthetné. Kirához útja során többen csatlakoznak, köztük Samm, a Részleges is. De vajon megbízhat-e bennük? Ezalatt Long Islanden az emberiség utolsó képviselői felkészülnek a Részlegesek elleni háborúra, és Marcus tudja, az egyetlen reményük, hogy kitartsanak Kira visszatéréséig. Ám a lány útja hosszadalmas a posztapokaliptikus Amerika pusztaságán keresztül, és közben mindkettejük számára fokozatosan kiderül, hogy legnagyobb ellenségük létezéséről eddig nem is tudtak. A lélegzetelállító Részlegesek trilógia második része az emberiség utolsó előtti órájának krónikája. Utazás az ismeretlenbe, amely során fel kell fedeznünk hogyan élhetjük túl – és ami még fontosabb, hogy mi indokolná megmaradásunkat a Földön.

A könyv és én
Nagyon szerettem az első részt, és bár nehezen, de sikeresen beszereztem.

A történet
Kira egyedül indult útnak, hogy megtalálja a Trösztöt. Nem tudja, hogy kik ők, csak annyit tud, hogy Nandita erre kérte. Reménykedik, hogy megkapja tőlük a választ, miszerint ember vagy Részleges-e Kira. És hiába találta meg az RM gyógymódját, az emberek nem tudják szintetizálni. Közben pedig a Részlegesek is sorrra halnak meg a lejárati idejük alatt. Dr. Morgan pedig mindent megtesz, hogy megtalálja Kira-t. Ő közben a világ másik végén talál meglepő válaszokat.

Véleményem

Az első részről már írtam, azt nagyon szerettem, és már vártam, hogy ebben a kötetben mi fog történni. Elkezdtem olvasni, és majdnem letettem az első 100 oldal után. Nem tudtam, hogy hova tűnt a dráma, a feszültség a cselekmény, mert ebből semmi se volt. De meggyőztem magam, hogy biztos lesz ez jobb is. És lett, még pedig olyan jó, hogy legszívesebben adtam volna a könyvnek egy nyálas puszit, de ilyet nem teszünk egy könyvvel, szóval visszafogtam magam. Szóval ezért most mérges vagyok egy kicsit, hogy az eleje ennyire semmilyen, a vége meg a tökéletes disztópia. Hogy mi volt konkrétan a problémám? Az, hogy 300 oldalon keresztül csak mentek mentek mentek mentek és tonnányi tájleírás, és mentek és mentek és minden 50 oldalon kaptunk némi információ morzsácskát. Jó, persze, nekem nincs semmi bajom azzal, ha a szereplők csak vándorolnak, de hogy ilyen hosszan. Nyilván valamennyire szükséges volt ez, hiszen közben tényleg kaptak némi infót a kérdéseikre, de mivel az ritka volt, ezért nekem nagyon unalmas volt. Ez van, sajnálom. A könyv második része, amikor végre történik is valami, az viszont kiváló. Bár kicsit egyenetlenül volt elosztva az akció és az információ, mert az elején szinte semmi, utána meg minden oldalon valami létfontosságú infót közölnek, néha meg is álltam, hogy összerakjam magamba a dolgot. Ugye a fő kérdések itt az RM további gyógymódja, meg a Részlegesek lejárati idejére való megoldás volt. Meg hát úgy általában a ParaGenről és a Trösztről. Nekem nagyon bejött az egésznek a logikája, a Tröszt működése, a tagok személyisége és döntése. Nagyon durva rádöbbenni, hogy itt egy maroknyi ember játszott istent konkrétan. De nyilván nem lövöm le a poént, mindenki szenvedje csak végig a menetelő részt, hátha valakinek bejön.

A másik, ami miatt átsiklottam a kezdeti botladozás fölött, az a mondanivalója. Ugye általában minden disztópiában van egyfajta társadalomkritika, hol erősebb, hol gyengébb a dolog. Mindegyiknek igaz van valamilyen szinten, de nekem eddig ez a könyv győzött ilyen szempontból. Mert Dan Wells már le se alacsonyodik egy társadalomkritika szintjére, ő egyszerre egy kemény és igaz fajkritikát tol az arcunkba, hogy nesze, tessék, emészd meg, hogy ha a fajod továbbra is ezt csinálja, akkor elpusztítja magát. És milyenn igaza van. Többször is vitatkoznak a szereplők azon, hogy vajon megérdemelte ezt a csapást az emberiség, vagy hogy érdemes-e őket egyáltalán megmenteni, hogy ki ér többet, egy ember vagy egy részleges. Kemény kérdések, és nagyon sokat gondolkodtam ezen. Vajon tényleg megérdemelnénk, hogy elpusztítsanak minket? Komplex kérdés, és szerintem nincs is rá jó válasz. Mert ha a világháborúkra vagy a holokausztra vagy bármi más szarra gondolunk, amiket bizonyos emberek okoztak, akkor persze, hogy jobb lenne nélkülünk a Föld. De a kulcsszó ott van, hogy bizonyos. Hogy nem minden ember tett ilyen mértékű szörnyűségeket. Például lehet, hogy a németek kezdték a világháborút, de nem mindegyik német akarta. Pont emiatt még nemzetekről se lehet összességében nyilatkozni, nemhogy egy egész fajról. Mert vannak olyan emberek, akik nagyon is megérdemlik azt, hogy éljenek. Nehéz kérdés ez, és örültem, hogy az író nem erőszakolta ránk a véleményét, sőt, nekem nem is igazán derült ki az álláspontja, így nyitva hagyta ezt a kérdést. Ami jó, mert ha esetleg többen is elgondolkodnának rajta és esetleg magukba néznének, akkor lehetne egyértelműbb válasz a kérdésre. Az is hatásos volt, hogy tekintve, hogy milyen anyagias világban élünk és hogy milyen sokat gondolnak magukról egyesek, nem is olyan nehezen elképzelhető ez a jövő. Bár remélem, addig nem jutunk, hogy istent játsszunk.

Szereplők

Kira továbbra is az egyik kedvencem, és sokkal emberibb volt nagyjából az egész könyvben, mint néhány ember. És bár a szerelmi szál eléggé gyengén érzékelhető volt, én nagyon szurkoltam neki és Samm-nek.
Samm-et is imádtam, főleg, hogy most sokkal többet is megtudtunk róla, mint az első részben.
Ariel szimpatikus volt, és én valahogy Nandita-t sem tudtam utálni.
Heron egy nagyon érdekes karakter volt, és én nem gondolnám, hogy olyan érzéketlen, mint ahogy gondolja magáról.


Összességében megéri végigszenvedni az elejét, mert utána egy nagyon érdekes és precízen kidolgozott disztópiát ismerhetünk meg közelebbről.

Az író: Dan Wells

Első történeteit másodikas korában írta, és egész középiskolában folytatta az írást. 22 éves volt, amikor az első komoly regényét befejezte. Testvére a szintén író Robinson Wells.
http://www.thedanwells.com/

Borító: Egyszerű, de nagyon szép és kifejező.
Kedvenc szereplők: Kira, Samm, Ariel, Heron
Kedvenc jelenet: Kira és Samm a végén
Kedvenc idézet: "Addig nem lesz életed, amíg olyanná nem teszed, amit érdemes is élni." (Kira)

Kiadó: Fumax, 2013
Ár: 3995 Ft
Oldalszám: 524 oldal
Műfaj: disztópia
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: Részlegesek 2.

"Kitsune vigyáz az övéire."

HALDOKLÓ FÖLD
A Shima Birodalom az összeomlás szélén táncol; a szigeten élő nemzet régebben gazdag hagyományokkal és mondákkal rendelkezett, mára azonban lakóit megtizedelték a Lótusz Céh ipari fejlesztései és a gépek imádata. Az ég vörös, mint a vér, földje haldoklik a szennyező mérgektől, a hatalmas szellemállatok pedig, melyek régebben a vadonjaiban kóboroltak, örökre eltűntek.
A LEHETETLEN FELKUTATÁSA
A Shima Birodalom udvari vadászai megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapják el a mennydörgéstigrist – egy mondabeli félig sas, félig tigris teremtményt. De minden bolond tudja, hogy ezek a vadállatok már több mint egy évszázada kihaltak, mégis, ha üres kézzel térnek haza, a sógun halállal bünteti őket.
TITKOLT ADOTTSÁG
Yukiko a Róka klán gyermeke, aki olyan adottsággal bír, amiért – ha kiderül –, a Lótusz Céh kivégzi. A lány elkíséri apját a vadászatra, melynek során égi hajójuk lezuhan, és a fiatal lány Shima utolsó megmaradt vadonjában találja magát, ahol a társa csupán egy dühös, röpképtelenné tett vihartigris lesz. Bár a lány hallja a gondolatait, és megmentette az életét, csak abban lehet biztos, hogy az állat inkább látná holtan, minthogy segítsen neki.
Ám végül rettenthetetlen barátság szövődik köztük, és kihívják maguk ellen a birodalom hatalmasságainak haragját.

A könyv és én
Kevés ilyen témájú könyvet olvasok, de erre nagyon kíváncsi voltam.

Történet
Yukiko és az apja megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapjanak el egy mennydörgéstigrist. Régen nem láttak ilyen lényt, ezért úgy hiszik, hogy feladatuk lehetetlen. Egy szerencsétlenség miatt azonban lezuhannak, így Yukiko egyedül találja magát, egészen addig, amíg találkozik egy vihartigrissel. A tigris gyűlöli az embereket, de időközben barátság szövődik köztük. Yukiko pedig mindent megtesz, hogy megmentse az életét.

Véleményem

Nem is merem összeszámolni, hogy hányszor ígértem nektek ezt a bejegyzést, de most tényleg itt van. Gondoltam, a blog szülinapja miatt végre össze tudom szedni magam ahhoz, hogy begépeljem. Ugyanis ez már régóta meg van írva, csak hát.... szóval lusta voltam begépelni a füzetemből. Szóval bocsánat, de most itt van.
A Vihartáncos volt az egyik legmeglepőbb könyv amit olvastam. -nem különösebben izgatott a történet, de kivettem, gondoltam, miért ne. Még a könyv elején is kételkedtem abban, hogy ez jó lesz.Mert elég nehezen indul be a történet. Hozzá kell szokni az író stílusához, a terjedelmes és részletes leírásokhoz. Még a padlón lévő repedésnek az árnyékáról is minimum 2 mondat van. Ez eleinte engem nagyon zavart, nekem kicsit unalmas is volt. Még arra is gondoltam, hogy abbahagyom. De szerencsére nem szívesen hagyok félbe könyveket, igyekszem minél kevesebbet otthagyni. Azt hittem, hogy született mazochizmusom itt is felszínre tör majd, de mekkorát tévedtem. Mert ha az ember megszokja a stílust és képes belehelyezkednie ebbe a világba, akkor egy páratlan könyvet olvashat. A Vihartáncos szerintem minden szempontból egyedi. A könyv világába nagyon nem egyszerű tájékozódni, főleg az elején. Azt sem tudtam, hogy most akkor ki mi hol mit, de mivel egy elég vaskos kötetről beszélünk, lesz ideje az embernek megszoknia a könyv világát. Így visszanézve, kell is az elején a hosszú bevezetés. Mert egy ilyen gondosan kiépített és valósághű világot nem

lehetne megismertetni 2 oldal alatt. Kell hozzá idő. És ha sikerült kivárnunk, hogy beinduljon a cselekmény, akkor az meg sem áll, igyekeznie kell az embernek, hogy lépést tartson vele. A császári udvarban nagyon nehéz élni, éles eszűnek és előrelátónak kell lennie az embernek, mert egyáltalán nem könnyű túlélni. Ami pedig nagyon elkeserítő, az a környezet pusztulása. Szinte minden kihalt, és ez nem csak a nyilvánvaló okok miatt szörnyű, hanem azért is mert ez velünk is megtörténhet. Különös disztópia ez, mert néha teljesen meseszerű, máskor meg érezni, hogy ez lehet a jövőnk. Ettől olyan félelmetes. A másik kiemelendő dolog a világfelépítésen kívül az a Yukiko és Buruu közötti kapcsolat. Én imádom a szerelmi sztorikat, de ezt olvasva azt kell mondjam, hogy hála istennek, hogy most nem egy szerelmi szál van a középpontba, hanem egy nagyon bensőséges és irigylésre méltó barátság. Bár nem is tudom, hogy ez-e a jó szó rá. Talán inkább olyan, mint egy lélek két testben. És ez a megfoghatatlan és erős valami, ami teljesen lenyűgözött. És nem mellesleg a közös jeleneteik valami zseniálisan vannak megírva. Egy ilyen mély kapcsolatot nem várnék egy ember és egy állat kapcsolatából, bár Buruu már-már az emberek intelligenciáját súrolja. Sőt... Meg kell jegyeznem azt is, hogy milyen meseszép az írásmód, kifejező és öröm olvasni még a névelőket is. Az akció része is hibátlan, mindig voltak olyan helyzetek, ahol csak néztem, hogy ebből hogy vágják ki magukat. De mindig sikerült. Bár azért hullottak az emberek rendesen, az író elég kegyetlen volt. Az elejével kapcsolatos hibától eltekintve nem volt semmi más problémám vele. A többi szereplő közti kapcsolatot is érdemes megfigyelni, ugyanis azok is prezícen, már-már botrányosan tökéletesen kidolgozottak. Nincs itt egyetlen random pillanat vagy szereplő, mindennek és mindenkinek megvan az oka és feladata. A végét imádtam és már nagyon várom a folytatást.

Szereplők

Yukiko mostantól az egyik kedvenc női karakterem, méltóságteljes, erős és gyenge egyszerre. Hihetetlen volt, ahogyan helytállt a császárral szemben vagy ahogy megmentette Buruut. Mindenesetre van mit tanulnom tőle.
Buruu volt a másik nagy kedvenc. Ahhoz képest hogy "csak" egy állat, néha emberibb volt mint mások a könyvben. Az egyik legösszetettebb karakter, akiről eddig olvastam.
Masaruval először nem szimpatizáltam, de a végére eléggé fájt érte a szívem.
És csak annyit, hogy én Kin-nek szurkolok! :)

Összességében egy meglepően zseniális és egyedi könyv, amelyben nem kell megijedni az elsőre kimondhatatlan szavaktól és nevektől.

Az író: Jay Kristoff

Az írón Melbourne-ben él a feleségével és a kutyájukkal. A Vihartáncos volt az első regénye. A Lótusz háborúja sorozaton kívül van egy másik szerzővel írt trilógiája, valamint egy újabb könyvsorozata fog megjelenni 2016-ban.
https://misterkristoff.wordpress.com/

Borító: Nyálcsorgatóan szép!
Kedvenc szereplők: Yukiko, Buruu, Kin, Masaru
Kedvenc jelenet: Yukiko és Buruu együtt repül
Kedvenc idézet:"Csak mert egy tömegben állsz, nem biztos, hogy oda tartozol."

Kiadó: Könyvmolyképző, 2014
Ár: 2999 Ft
Oldalszám: 496 oldal
Műfaj: fantasy, steampunk
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: A Lótusz háborúja 1.

Második születésnaaap :) + nyereményjáték

Wow, el sem hiszem, hogy ezt is megértük. Higgyétek el, az elmúlt egy évben néha voltam azon a ponton, hogy abbahagyom a blogolást. Mert bármennyire is szeretem, mit szeretem, imádom, szinte nincs is rá időm. és ezt biztos Ti is észrevettétek. Nem tudok elégszer bocsánatot kérni emiatt, és amiatt sem, hogy a következő év sem lesz a legjobb időpont erre. Már írtam valamikor, hogy idén érettségizem, ezért a tanulásra kéne koncentrálnom, mert sajnos a fogorvosi helyeket nem dobálják csak úgy hozzám. :) De a blogról akkor sem tudok lemondani. Tudom, hogy ezt Ti sínylitek meg leginkább. Általában azért van kevesebb bejegyzés, mert ha lenne is időm többre, az nem lenne olyan színvonalú. Úgyhogy jobbnak látom, ha kevesebb a bejegyzés, de az remélhetőleg értelmes és érdekes, mint ha lenne egy tucat vérszegény poszt. De hagyjuk is a sajnálkozást, hiszen ünneplünk. Leginkább Titeket, Olvasókat, akik nem adtátok fel, és még mindig olvassátok a blogom. Az oldal látogatottsága és a feliratkozott olvasók növekvő száma mindig mosolyt csal az arcomra, és nem

hagyja, hogy befejezzem. Sokszor elbizonytalanodom, mert tényleg lehetne ez sokkal jobb, de az erőt ad, hogy Ti még így is olvassátok. Tavaly is említettem, hogy ez a blog a Tiétek is, és ebben az évben ez még inkább igaz volt. Nélkületek már abbahagytam volna. Szóval köszönöm, és köszönöm, hogy itt vagytok nekem és a blognak. Jó lenne mindenkit személyesen ismerni és egy ölelést adni, de mivel ez lehetetlen, ezért küldök mindenkinek egy nagy virtuális ölelést. Remélem, átment. :) Mindenki másnak is köszönöm, főként a családomnak, hogy nem néznek komplett idiótának, amikor 10 könyvvel felpakolva megyek haza a könyvtárból, és nem tudják, miért vigyorog úgy a gyerek, mintha megnyerte volna a lottóötöst. Továbbá köszönöm az Internetnek is, hogy általa átadhatom az olvasás iránti rajongásom, véleményemet különböző könyvekről, valamint sorozatfüggőségemet is. Annak külön örülök egyébként, ha visszajelzést kapok a bejegyzésekről, szóval csak nyugodtan, pozitív, negatív, minden jöhet, ne sajnáljatok. ;)A jövőbeli terveket még nem tudom pontosan, de még rengeteg írnivalóm és megvalósítanivalóm van. Csak annyit mondhatok, hogy csinálom, amíg tudom és bírom. És amíg kitartotok.


Egy kis statisztika
Rendszeres olvasók száma: 19
Oldalmegjelenítések: 15529
Bejegyzések száma: 200 (plusz ez)

Szóval, boldog születésnapot Nekünk! :)

Nyereményjáték

A mostani nyereményjáték kicsit más lesz, de ugyanolyan egyszerű, mint tavaly. A feladat az lenne, hogy ez alá a poszt alá írjátok le hozzászólásban, hogy melyik volt a kedvenc bejegyzésetek, és hogy miért, egyetértettek-e velem vagy sem. Két könyvet tudok nektek felajánlani, az egy darab nyertes ezek közül választhat: Jennifer Bosworth: Struck- Villámtól sújtva vagy Elizabeth Richards: A sötétség városa. Be kell valljam nektek, hogy ezek a könyvek a saját könyvtáramból valók, sajnos arra nincs keretem, hogy újat vegyek, de mivel minden könyvemre vigyázok, mint a szemem fényére, jó állapotban vannak. És mindenképpen akartam valamit díjnak felajánlani, remélem ez nem zavar senkit. A játék október 28-ig tart, sorsolás 1-2 nappal utána várható. A nyereményt postán tudom elküldeni, vagy ha valaki Győr környéki, akkor ott szívesen átadnám személyesen.
Hajrá! :)

Remélhetőleg jövőre Veletek, ugyanekkor, ugyanitt! :)