Az ősz legjobb könyvei
Marie Lu: Champion – Bajnok és K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet


Fülszövegek itt és itt.
Marie Lu disztópiáját én eddig is imádtam, de ez az befejező rész volt az, ami miatt egy abszolút kedvenc lett, nem csak a könyv, hanem az egész sorozat. Nagyon sajnálom, hogy nem jut neki annyi figyelem, mert Az éhezők viadala és egyéb híresebb disztópiák teljesen elterelik róla a figyelmet, pedig szerintem ez a legjobb disztópia, amit eddig olvastam. A befejezés pedig tökéletesen illet az egész sorozat stílusához és az előző könyvekhez. Nagyon imádtam ezt a befejezést, kegyetlen és merész volt, ugyanakkor nem lehet nem szeretni. És most már értem, hogy miért voltak olyan fiatalok a szereplők az első részben...
A Tíz apró lélegzetről már áradoztam itt egy sort (vagy többet), de nem tudom elégszer kiemelni, hogy mennyire felüdülés volt ez a könyv. Csak a sztori alapján tiszta sablon, de a megvalósítás teljesen újszerű és jó. Nehéz megtalálni eközött a sok NA könyv között, hogy melyiknek van tényleges értelme és tartalma, de biztosan mondhatom, hogy ez egy ilyen könyv.
Az ősz legszebb borítói
E. Lockhart: A hazudósok és Brigid Kemmerer: Spark – Szikra


Fülszövegek itt és itt.
A hazudósok borítója egyszerű, de nekem nagyon tetszik, szerintem szép lett. Bár az eredeti is jó volt. Mindenesetre a tartalom is hibátlan, még mindig sokszor rágondolok, hogy akkor ez most mi volt? Valami nagyon jó, addig már eljutottam. És addig is, hogy E. Lockhart zseniálisan ír.
A Szikra olyan egyértelmű okokból került ide, hogy 4 helyes srác van a borítón, én meg egy felszínes tizenéves vagyok. Már a könyv elolvasása előtt tudtam, hogy Gabriel lesz a kedvenc elementálom, és persze így is lett. Egyrészről imádom a nevét, másodszor az erejét, harmadszor pedig a sztoriját. Szerettem az első részt is, de ez messze felülmúlja. Nagyon jó, imádom az elementálokat, és hát Gabriel karaktere és harca önmagával és a képességével egyszerűen csak túl jól van megírva. Ez van.
Az ősz legrosszabb könyve
Jamie McGuire: Az őrző
A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van…
Azt hiszem, hogy itt eléggé kifejtettem az okaimat, de ha a rövid verziót szeretné valaki, akkor egyszerűen csak ne. Ne olvassátok el, nyolc napon túl gyógyuló agyfaszt okoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése