2014. március 9., vasárnap

"Hé, Börtöncsali..."

       

A tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az új srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a kisvárosból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik.

A könyv és én
Már a Maxim kiadó játékában felfigyeltem rá a csodaszép borítója miatt, és végül kölcsönkaptam a barátnőmtől.

Történet
Maggie éli a megszokott, szomorú életét: gondoskodik alkoholista anyjáról, aki soha nem törődött vele, és közben kiválóan tanul, na meg igyekszik elrejteni kóros soványságát. Amikor találkozik Sethtel, nem hiszi, hogy egy ilyen fiú szeretni tudná őt, akit a saját anyja sem szeret. De be kell látnia, talán nem is olyan szerethetetlen, mint amilyennek gondolja magát...

Véleményem
Elgondolkodtató könyv egy súlyos problémáról. Az alkoholizmusról és annak hatásairól. Hogy egy ártatlan gyereknek hogyan kell felnőnie egy súlyos alkoholizmusban szenvedő anya mellett. Ami a legfájdalmasabb volt, az Maggie és az anyja kapcsolata. Egyszerűen szörnyű volt tudomásul venni, hogy igen, ilyen létezik és nem mindenkinek természetes, hogy a szülei szeretik és támogatják. A legdurvább jelenet az anyja halálánál volt, amikor nem tudta kimondani, hogy szereti Maggie-t. Nagyon jól felépített szál volt ez a könyvben és nagyon erős. Majdnem olyan erős, mint a szerelmi szál. Az írónő nagyon érzékletesen ír, Maggie minden fájdalmát át tudtam érezni. Tetszett az is, hogy Maggie és Seth árva gyerekekhez járnak, segítenek nekik, és hogy ebédet visznek az időseknek. Megismerteti az olvasóval a különböző jótékonysági tevékenységeket. Éles párhuzam ez a drog és az alkohol világa mellett. Ami még nagyon tetszett: az érzelmi függőség. Nem tudtam, hogy ilyen is létezik, érdekes volt. És örülök, hogy Maggie elment egy szakemberhez, és felvállalta ezt a betegséget, nem tagadta le a problémát. A vége tetszett, és kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik, mert nekem eléggé lezártnak tűnik a sztori.

Szereplők
Maggie egy nagyon erős lány, a szenvedések ellenére is. Nagyon sajnáltam őt, azért ami történt vele, amin keresztül ment. Sokat fejlődött, egy szeretet- és önbizalomhiányos lányból egy magát szeretni képes ember lett. Képes volt szembenézni a gyengeségeivel, és belátni, hogy előbb önmagát kell megtanulnia szeretni.
Seth egy igazi álompasi, imádtam, ahogy törődött Maggie-vel, és nem hagyta cserben. Bár az elején a kapcsolatuk nem igazán tetszett, de mikor végre barátkozni kezdtek, már érezni lehetett, hogy lesz ebből valami. Bár voltak a kapcsolatuknak mélypontjai- Maggie és Seth hazugságai- de elég erősek voltak, hogy kibírják ezeket. Maggie még az anyja halála után is viszonylag hamar jobban lett, Seth miatt, aki mindig mellette állt.
Bookert imádtam! Az egész személyisége, amit képvisel, amiért harcol, ahogy Seth mellett állt, mind nagyon tetszett. Igazi barát, aki sokat segít Maggie-nek meg Sethnek a kapcsolatukkal. Meg persze a folyamatos beszólási mellett sem mehetek el szó nélkül. :)
Barbarát, Maggie anyját az elején nem kedveltem. De szép lassan, ahogy megértettem a tettei okát, már nem tudtam nagyon utálni. Persze nem lett szívem csücske, és természetesen nincs jó indok arra, hogy egy anya képtelen kimutatni a szeretetét a gyereke felé. A Maggie-nek írt levelei nagyon szépek voltak, bár Maggie-nek igaza van: ki kellett volna mondania az az egy szót...
A többi szereplő rendben volt, bár azt megemlíteném, hogy Alan, Bill és Zack undorító és gerinctelen karakterek voltak. Megérdemelték, amit kaptak.

Összességében egy komoly témáról szóló, néhol nem is annyira komoly könyv ez, ami hiteles és megindító.

Az írónő: Sherry Gammon
Az írónő Amerikában született, most is ott él férjével és gyermekeivel. A főiskolán kezdett írni, egy haláleset hatására. A tanárainak nagyon tetszett, és neki is segített feldolgozni a halálesetet.
http://www.wordpaintingsunlimited.com/

Borító: Nagyon szép, és tökéletesen passzol a sztorihoz.
Kedvenc szereplő: Booker, Maggie, Seth
Kedvenc idézet: "Én, a szerethetetlen senki mégiscsak szerethető voltam." (Maggie)
Kedvenc jelenet: Maggie elolvassa az anyja leveleit, és a könyv vége

Kiadó: Maxim, 2013
Ár: 2999 Ft
Oldalszám: 404 oldal
Műfaj: YA
Hol sikerült lecsapnom rá?: kölcsönkaptam
Sorozat: Port Fare trilógia 1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése