"Ez a mi nyitótáncunk..."

Lilla imád táncolni, épp ezért alig várja az új középiskolát és a tánccsoportot, az új barátnőket, no meg a helyes fiúkat.
Csakhogy a szomszédba költözött nyáron a leghelyesebb srác, a kosaras Krisztián, aki úgy fest, mint egy rockisten.
A szülők azt mondják, valaha ők barátok voltak, de akkor miért olyan elutasító Krisztián?
Mi zajlik a kosárcsapatban, miért vitáznak egymással a fiúk, hol nyíltan, hol burkolva? Tényleg a tehetség számít?
Mi történik a lányok között? Hogyan lehet barátságból elutasítás, szeretetből harc? Van-e megbocsátás egy lánycsapatban?
Lilla nagyszájúan lavíroz az iskola nyüzsgő életében, barátságok és szerelmek között. Szurkol a kosárcsapatnak, szenved a feleltetések alatt, és hol örömmel, hol bánatosan éli a középiskolások mindennapi, ám izgalmas életét.

A könyv és én
Magyar írónő tollából származó magyar ifjúsági regény. Bevallom, Leiner Laura Szent Johhana Gimije óta szeretem ezt a magyar középiskolások életének bemutatása dolgot, úgyhogy gondoltam, megpróbálom.

Történet
Kárpáti Lilla most kezdi a középiskolát, aminek örül is meg nem is. Örül, hiszen azt csinálhatja, amit szeret: táncolhat. Egy kis félelem van benne viszont a sok újdonság miatt. Ráadásul a szomszédukba költözött egy új srác, Krisztián, akiről kiderül, hogy ő az egyik új osztálytársa. És Lillának néha kissé nehezére esik értelmezni Krisztián viselkedését.

Véleményem

Azt hiszem, jókor talált meg ez a könyv. A Nyárutó után valami könnyedebbre vágytam, és ezt meg is kaptam. Nem voltak nagy elvárásaim a könyvvel szemben, azt kaptam, amit vártam. Könnyed olvasmány, nincsenek benne filozófikus kérdések- miért is lennének?- egyszerű történet. Néha azért az ígéretem ellenére fejben összehasonlítottam a Szent Johanna Gimivel, elvégre egy műfajba tartoznak. Bár azt nem szeretem, amikor valaki egy ilyen könyvet egyszerre az SZJG-hez hasonlít. Tény és való, hogy Leiner Laura lendítette fel a műfajt, de ettől még nem biztos, hogy minden mű ugyanolyan, mint az SZJG. Azért valahol érthető, hogy miért hasonlítják össze ezeket a könyveket: az SZJG nagy sikere után sokan ezt találják mintának, a műfaj egyfajta legjobbjának tartják, legalábbis ezt vettem észre. Annak ellenére, hogy bár én is imádom az SZJG-t, tudom, hogy nem tökéletes, sőt. Szóval, én csak egyetlen ponton hasonlítom őket össze: a valósághűségen. A Nyitótáncot alapvetően sokkal reálisabbnak éreztem, mint anno a Szent Johanna Gimit. Az SZJG kissé túl idealizált, bár persze ez nem zavarja a rajongókat olvasás közben. Úgy éreztem, ez ényleg a ami fiatalokról és problémáikról szól. A Nyitótáncban sokkal valóságosabb az iskola- bár még itt is elég sok program van, legalábbis az én sulimhoz képest-, de főleg az osztályközösséget emelném ki. Azt nagyon reálisnak éreztem, nem volt mindenki jóba mindenkivel, voltak klikkek, és maguk a szereplők is megleptek. Egyrészt a többséget néha nem tudtam hová tenni, hogy akkor ő most ilyen vagy olyan, másrészt viszont talán azért nem tudtam őket annyira kiismerni, mert az írónő nem klisészereplőket akart, hanem egyedi karaktereket. Remélem, erről van szó, mert ha nem, akkor a karakterábrázolás csak szimplán rossz volt némelyik szereplőnél. Ami a történetet illeti, nem kell nagy izgalmakra és csavarokra számítani. Volt néhány érdekes dolog, bár voltak olyanok is, amiket könnyen ki lehetett találni. Szerintem ebben a műfajban nem is a történet a fontos, hiszen a középiskolások hétköznapi életét mutatja be. Sokkal fontosabbak az érdekes szereplők, és a kapcsolataik alakulása, a humor és néhány érdekes szituáció. A szereplők kapcsolatainak alakulás rendben volt, szerintem jól ki voltak építve.  Tetszett még a tánc téma, főleg, mert én nagyon szeretem a táncot, bár képesség híján csak nézni tudom a tehetséges táncosokat.

Szereplők

Lilla egy határozott, eléggé öntudatos lány. Viszont néha az agyamra ment a dührohamaival. Valamilyen szinten megértettem, mert én is borzasztó gyorsan dühös leszek, de azért néha kissé túlzásba esett. Nagyon szerettem a hobbiját: angol dalszövegek fordítását. Tetszett, hogy nem egy elesett csajszi, tisztában van a saját értékeivel, és bár persze tetszik neki Krisztián, de nem fut utána, hanem képes nélkül is létezni,
Krisztiánt nem mindig tudtam megérteni, hogy most éppen mit miért csinál, de alapvetően semmi problémám nem volt vele. Törődött Lillával, bár azt nem tudom, hogy miért nem mondta meg Lillának az érzéseit. Egészen üdítő párost alkottak, néha folyton egymást szapulták, máskor viszont rendesen el tudtak beszélgetni és segítettek egymásnak. Határozottan el tudom őket együtt képzelni, bár mivel mindketten elég forrófejűek, a környezetükben én azért félteném az embereket.
Márk karakterét valamiért én nagyon szerettem, bár nem tudunk meg róla sokat, de azt tudjuk, hogy Krisztiánnal nem igazán csípik egymást, Lillának viszont jó barátja. Remélem, érzitek egy leendő probléma forrását... Márkkal kapcsolatban egyébként sok kérdőjelem maradt, amiket remélhetőleg megválaszol az írónő a következő kötetben.
Kristófot is kedveltem és a lányok közül talán Grétát szerettem a legjobban. Csendes és nyugodt, de mindig számíthatnak rá a barátnői. Nem mellesleg én nagyon irigylem a nyugodt embereket a nyugodtságukért.
Jázmin karakterét viszont én nem értettem. Nem tudom, miért. Okoskodó, kissé koraérett lány, de közben valahogy olyan... nem tudom. Nála éreztem a legjobban, hogy az írónő vagy nem mutatta be rendesen a karaktert, vagy ő nem egy "besorolható" szereplő. Ilyen karakter volt még számomra Ivett, Aliz ás Ákos. Remélem a továbbiakban kiderül, hogy melyik teóriám a helyes.
A többi szereplőt még nem igazán ismertük meg, de persze ezért lesz több kötet. :)

Összességében tetszett ez a könyv, bár nem éreztem az a fajta rajongást, amit a Szent Johanna Giminél. Ajánlom annak is, aki olvasta az SZJG-t, csak ne akarja mindenáron az SZJG-hez hasonlítani. Mindenképpen folytatni fogom, mert azért kíváncsi lettem néhány dologra.

Az írónő: Tavi Kata

A Tavi Kata írói álnév. A Könyvmolyképző Aranymosás pályázatának egyik nyertese. A Nyitótánc az első könyve, és egy négy részes sorozat első kötete is.
http://tavikata.blogspot.hu/

Borító: Fiatalos és vidám, akárcsak a könyv.
Kedvenc szereplő: Márk, Lilla, Kristóf, Gréta, Krisztián
Kedvenc idézet: "... engem a zene érdekel, nem az, milyen műfajba sorolják." (Márk)
Kedvenc jelenet: Lilla és Krisztián tánca

Kiadó: Könyvmolyképző, 2013
Ár: 2799 Ft
Oldalszám: 358 oldal
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: Sulijegyzetek-sorozat 1.