2014. november 23., vasárnap

Kiborg-Hamupipőke a bálban

126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van…
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

A könyv és én
Mások értékelésiet olvasva figyeltem fel rá, és nagyon érdekelt a sztori.
Történet
Cinder nem vár sokat az élettől: egy kiborgnak nincsenek olyan jogai, mint a normális embereknek. Igaz, ő egy szeretőbb nevelő családdal is megelégedne. Azt tervezi, hogy elmenekül, de egy váratlan kuncsaft a műszerész boltjában felforgatja az életét. Kai herceg keresi fel ugyanis, különleges megbízással. Ráadásul Cinder mostohahúga, Peony elkapja a rettegett járványt, mostohaanyja pedig őt hibáztatja- ezért elküldi kísérleti alanynak a gyógymód kísérleteihez. Hamar kiderül azonban, hogy Cinder távolról sem egy átlagos kiborg...

Véleményem
Őszintén szólva nem vártam sokat ettől a könyvtől, szóval nagyon meglepődtem, hogy mennyire tetszett. Imádtam, és nem a semmiért. Olvastam már mese feldolgozásokat, de ilyet még nem! Nem teljesen igazodik a meséhez, inkább csak az alapok egyeznek a klasszikus Hamupipőke sztorival. Hibát nem nagyon találtam, csak egyet említenék meg: néha nem értettem a műszerész dumát, és nem volt mindig világos, hogy hogyan is néz ki a kiborg Cinder. De ennyi, a többi hibátlan. A cselekmény a vége felé gyorsul fel, mikor több titok is kiderül Cinder kilétéről, de addig sem unalmas. Hogy kicsoda Cinder, az egész könyvnek nagy kérdése, és nagyon izgalmas volt rájönni. Eléggé meglepődtem, amikor kiderült, hogy ki is ő. Amikor Cinder és a mostohája, Adri jelenetei voltak, néhány szó is sokat elárult a kapcsolatukról. Cindert ugyanis kiborg kiléte miatt lenézik, azt gondolják, hogy ő kevesebbet ér, mint a "normális emberek". Pedig attól, hogy a testében fém alkatrészek is vannak, még nem befolyásolja a személyiségét. Ellentétben Adrival, és mostohanővérével, Pearl-lel, akik, bár emberek, és szépek, belül mégis kicsinyesek és utálatosak, nem jó emberek. Cinder jóval föléjük helyezkedik a személyiségével. Társadalomkritka ez, nem is annyira elrejtve: lenézünk másokat, mert nem olyanok kívülről, mint a normális emberek, pedig lehet, hogy jobb emberek nálunk. Magyarul: a normális unalmas! :) Ami miatt még nagyon jó volt ez a könyv, azok a szereplők. Amit még megemlítenék, az a helyszín. Ugyanis a történet Új Pekingben játszódik, amit a nevek mutatnak is. Kíváncsi lennék rá, miért esett a választása az írónőnek erre a városra. Érdekes az is, hogy a Holdon is van élet, sőt uralkodó is. A vége pedig elég függővég, tehát már alig várom a következő részt, amiben Piroska meséje elevenedik meg.

Szereplők
Cindert egyből megkedveltem, nagyon szerethető karakter. Képes áldozatokat hozni például az emberekért Új Pekingben, akik viszont mindig is lenézték. Nagyon csodáltam néhány tettéért, és persze ez mutatja, hogy Cinder kiborg léte ellenére is ilyen ember, pedig a családja is mindig megvetette. Viszont el kellett volna mondania a hercegnek, hogy kiborg.
Kai herceget nagyon bírtam, egy kedves és jófej uralkodó. Aki szintén bármire hajlandó a népéért, és egyáltalán nem beképzelt herceg. Nagyon tetszett, ahogy Cindernek udvarolt.
Adrit és Pearlt nagyon utáltam, néha legszívesebben beszóltam volna nekik azért, ahogy Cinderrel bántak. Nem bírom az igazságtalanságot.
Levana királynő sem lett a szívem csücske, de ő legalább egy érdekes karakter. Nagyon kíváncsi vagyok a titkaira, mert hogy van neki bőven, az biztos.
Iko-t viszont nagyon szerettem, remélem, Cinder talál neki egy új testet.
Dr. Erlnad is az egyik kedvencem lett, örültem, hogy segít Cindernek.

Összessségében egy kellemes meglepetés volt ez a könyv, ami ráadásul egy páratlan mese feldolgozás. Kihagyhatatlan!

Az írónő: Marissa Meyer

Tacoma-ban született. Alicia Blade álnév alatt fan-fiction-ket írt. A Holdbéli krónikák egy négykötetes sorozat. Férje Jesse Taylor.
http://www.marissameyer.com/

Borító: Imádom, tökéletesen szimbolizálja Cindert.
Kedvenc szereplők: Cinder, Kai herceg, Dr. Erland, Iko
Kedvenc jelenet: Cinder a bálban, Cinder + Kai jelenetek
Kedvenc idézet: "De ha szerelőként mást nem is, egyvalamit biztos megtanult az évek során: hogy bizonyos foltok soha nem jönnek ki." (Cinder)

Kiadó: Alexandra, 2012
Ár: 3499 Ft
Oldalszám: 432 oldal
Műfaj: disztópia, YA, fantasy
Hol sikerült lecsapnom rá?: könyvtár
Sorozat: Holdbéli krónikák 1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése