Szivárvány kisasszony esete a tündérekkel

MacKayla Lane Georgiában élő kisvárosi lány. A vihogós csitri egyszeriben komor felnőtté válik, amikor értesül Írországban tanuló nővére, Alina meggyilkolásáról. Mobiltelefonjáról meghallgatja testvére utolsó, kétségbeesett és rejtélyes üzenetét. Dublinba utazik, hogy a számára felfoghatatlan, misztikus nyomokat követve eljusson Alina gyilkosáig, és bosszút álljon rajta.
A válaszok keresése közben azonban nemcsak nővére titokzatos életének, szerelmének és halálának részletei tárulnak fel előtte lépésről lépésre, hanem az ír város ódon falak mögötti, láthatatlan árnyékvilága is. Az ijesztő események sodrában rá kell döbbennie, hogy a múlt egymással is könyörtelen harcban álló furcsa figuráinak mesterkedéseit csakis akkor képes túlélni, ha megtanulja használni újonnan felfedezett adottságát, amelynek révén betekintést nyerhet a tündérek veszedelmekkel teli világába. A veszélyek leküzdésében segítőtársa is akad a kiismerhetetlen könyvesbolt-tulajdonos, Jericho Barrons személyében.
A nagy tudású férfi történetei révén érti meg, hogy ha nem sikerül megakadályozni a tündérek és az emberek világát elválasztó falak teljes leomlását, akkor az emberiség jövője reménytelen. Mac fokozatosan tudatára ébred, hogy miféle küldetésre fi gyelmeztette őt Alina abban a bizonyos utolsó üzenetben. Neki kell megtalálnia az ősi Sinsar Dubh-t, a Sötét Könyvet, mert aki először szerzi meg a Tuatha Dé Danaan félelmetes erejű relikviáját, az mindkét világ ura lehet.
Mac úgy tervezi, hogy a nyomozás után nyomban visszatér az ő kellemesen provinciális, jelentéktelen kis szülővárosába, és igyekszik elfeledkezni mindenről, ami Dublinban történt vele. Hogy végül mégis a maradás és a további kutatás mellett dönt, abban Jericho Barronsé a főszerep. Kettejük közös próbálkozásának sikeréért azonban már a hamarosan megjelenő folytatás olvasása közben izgulhatunk.

A könyv és én
A tavalyi Könyves Álompasik Párbajánál felfigyeltem az egyik jelöltre, mégpedig Jericho Barrons-re. Kíváncsi voltam a könyvre, ahol feltűnt, de csak most sikerült megszereznem a könyvet, ugyanis egy könyvesboltban sem találtam.

Történet
MacKayla elégedett az rózsaszín életével: van egy szerető családja, tökéletes stílusa, egy pultos munkája. Nem is vágyik ennél többre. De ez azonnal szertefoszlik amikor megtudja: a nővérét meggyilkolták. Mac nem nyugszik addig, amíg ki nem deríti, ki ölte meg szeretett testvérét. Lévén a rendőrség nem sokat tesz, kezébe veszi a dolgot: Dublinba utazik, hogy ott nyomozzon. De ami ott vár rá, arra cseppet sem számított.

Véleményem

Már akartam egy jó fantasyt olvasni, kicsit elhanyagoltam ezt a műfajt. Szerencsére a Keserű ébredésben nem csalódtam. Szeretem a tündéreket, mint fantasy lényeket, ilyen felfogásban is, mint ebben a könyvben. Van két háza a tündéreknek, a Seeliek és Unseeliek. A Vastündérekben már olvastam erről, de itt a tündérek jóval sötétebbek és gonoszabbak. És nem kifejezetten szépek. Tetszett ez a világfelépítés, a sidhe-látókkal, és a többi természetfeletti lénnyel. A cselekmény is a helyén volt, bár először kicsit nehezen indul be. Nem éreztem úgy, hogy egyszerre túl sok információt kapunk, hanem szépen sorjában adagolja az írónő, hogy legyen időnk felfogni, hogy mi történik. A szereplőket, bár nem volt sok, nagyon szerettem, mindegyik kidolgozott, rétegelt karakter. A központban ugye az áll, hogy Mac nyomoz nővére, Alina megölése után. De emellett nagy szerepet kapott Mac karakterfejlődése is, ahogy rájön az igazságra, úgy változik meg. Ez a két szál szépen váltakozott, néhol humorral fűszerezve. Fura ezt mondani, de nagyon hihető volt az egész könyv, Mac érzései, reakciói a tündérvilágra, és a tündérek története is olyan részletesen volt felépítve, hogy már majdnem én is elhittem, hogy léteznek. Egy negatívumot mondanék: Mac rájön egy titokra a családjával kapcsolatba. Nem írom le, mi ez, de az nem tetszett, hogy ez a szál is el volt kezdve, aztán csak úgy abbamaradt. Ennek is szerepe van Mac személyiségfejlődésében, az igaz, de szerintem jobban ki lehetett volna fejteni. Ennyi az összes, ami nem tetszett.

Szereplők
Mac-et nagyon szerettem, a rózsaszín mániájával együtt. A karakterfejlődése érthető, hihető és szükséges, hiszen az egész világa alapjaiba rendült meg.

Barrons egy nagyon összetett karakter, aki érzésem szerint tartogat még jó néhány meglepetést. Ugyanis nem sikerült teljesen kiismernünk, sőt. Ennek ellenére az ő karakterét is kedveltem, habár nem lett egyszerre új könyves álompasi, de jó úton halad felé.
A kapcsolatuk még nem igazán kiforrt, vonzodás az van, de szerelem még nincs. Tetszett ez az amolyan baráti viszony féleség, amiből még biztos lesz több, és tekintve a karaktereket, nem egy nyugodt kapcsolatra készülhetünk, és én már most élvezem minden percét.
Más szereplő, akit jobban megismertünk volna, nem igazán volt, bár Alinát kedveltem, dacára annak, hogy igazából nem is szerepelt e könyvben. Fiona viszont eléggé zavart.

Összességében tetszett, bár egy kicsit érezni rajta, hogy ez egy sorozat nyitókötete. Igyekszem hamar beszerezni a következő részt, mert bizony itt nincs lezárva a probléma, én meg kíváncsi vagyok.

Az írónő: Karen Marie Moning

Az USA-ban született. A  Purdue Egyetemen diplomázott. Körülbelül 40 nyelvre fordították le a regényeit, és több rangos díjat is nyert.
http://www.karenmoning.com

Borító: Nagyon szép, tetszenek a színek.
Kedvenc szereplők: Mac, Barrons
Kedvenc jelenet: Barrons megmenti Mac-et
Kedvenc idézet: "A remény erőssé tesz, a félelem megöl."

Kiadó: Kelly, 2007
Ár: 2980 Ft
Oldalszám: 298 oldal
Műfaj: Fantasy
Hol sikerült lecsapnom rá?: saját
Sorozat: Tündérkrónikák 1.