2014. június 22., vasárnap

"Hiszem, hogy világunkban megválaszthatjuk, miként adjuk elő a szomorú történeteket... "

Nagy kedvencem lett a könyv, ezért kíváncsi voltam a filmre is. Már kifejtettem egy régebbi bejegyzésben, hogy mennyire kimagasló ez a könyv, csak remélni tudtam, hogy a filmet sem rontják el. Bíztam az előzetesekben és a színészekben. Nem volt alaptalan ez a bizalom.
A történet nagyjából ugyanaz, mint a könyvben. Leszögezem az elején, hogy a film nagyon tetszett. Megállja a helyét filmként és könyvadaptációként is.  De meg kell említenem a kisebb problémáit. Például sok részt kihagytak.
Persze, nem lehet mindent belesűríteni, de kifejezetten hiányoltam Caroline szálát. Úgy éreztem, ez egy fontos szál volt a könyvben, hiszen láthatjuk, hogy ő hogyan reagál a rákra. Nyilván, aki nem olvasta a könyvet, annak ez nem hiányzik, de nekem igenis hiányzott. A másik dolog, ami zavart, az az, hogy Augustus betegsége szerintem kevés időt kapott. A könyvben sokkal tovább tartott, a filmben nekem egy kicsit gyors lefolyásúnak tűnt. És ennyi. Ennyi az összes problémám. Mert úgy látom a filmnek sikerült megőriznie a könyv hangulatát, üzenetét, és képes volt átadni. Az elején még nevetsz, a végén pedig nem látsz a könnyeidtől. Régebben olvastam a könyvet, de a barátnőim (akik nemrég olvasták) azért megemlítették, hogy néhány részletet kihagytak. Nem mellesleg nagyon megható film volt. Bevallom a könyvön is sírtam, pedig nem vagyok egy sírós típus, de ezt így látni, hallani... Igen, hangosan bőgtem a moziteremben. Először nem is igazán akartunk elmenni a barátnőimmel, mert nem akartunk a moziba sírni, de a vágy, hogy lássuk, erősebb volt. Csak az volt a szerencsém, hogy kevesen voltak, és hogy mindenki sírt a teremben. A vége után is kb. mindenki csak ült néhány percig, míg összeszedte magát. A könyv is eléggé megtépázta a lelki világomat, de ez... Le merem fogadni, hogy ha legközelebb látom, ugyanígy fogok bőgni.
Na, mindegy, a lényeg, hogy nagyon tetszett. Nem voltam igazán biztos benne, hogy ez a könyv mozivászonra való, de most meg lettem győzve róla. :) Nem tudok belekötni semmibe: a karakterek ugyanolyan szeretni valóak, Peter Van Houten, Hazel és Gus veszekedése nagyon drámai lett, és Augustus küzdelme szívfacsaró volt. A kihagyott részek ellenére is érezhető volt Hazel és Augustus szerelme, Van Houten története, Hazel kapcsolata a szüleivel, Isaac szála. Viszont nem tudok elmenni szó nélkül a magyar felirat mellett. Igen, persze örülök, hogy feliratos, isten őrizz a szinkrontól. De akkor mégis mi a bajom? Nem vagyok perfekt angolból, de azért a fordítással nincs bajom. Tehát észrevettem, hogy néha milyen hülyeségeket fordítanak. Mint például amikor Hazel azt mondja Gusnak, hogy "I like you" (Kedvellek), és ezt úgy fordítják, hogy "Jó fej vagy." Persze, hasonló, de azért máshol van a hangsúly...

De azért egy ilyen történetben a legnagyobb hangsúly a színészeken van. Mert ide nagyon jó színészek kellenek, hiszen nincs nagyon akció, ami mellett nem lehet észrevenni. Ez a film karakterközpontú, több karakter fejlődését és drámáját kell megjeleníteni. Szerencsére egyik szereplőre sem lehet panasz.
Shailene Woodley játszotta Hazelt, ami szerény véleményem szerint nem kis feladat. Biztos említettem már, hogy én nem értek a színészethez, nem is igazán tudom megállapítani, hogy ki játszott jól, és ki nem, de az tény, hogy a színésznő zseniálisat alakított. Ez még nekem is feltűnt. Szerintem illett hozzá Hazel karaktere, bár mint mondtam, nem lehet egyszerű eljátszani. Olvastam valahol (a Wikipédián...), hogy valamelyik kritikus szerint Oscart érdemelne ezért. Csak egyetérteni tudok.
Ansel Elgort alakította a másik főszereplőt, Augustust. Az elején nem volt annyira szimpatikus, de a film végére teljesen meggyőzött! Augustus karaktere nem kevésbé komplex, mint Hazelé, tehát ez sem egy egyszerű dolog. Nagyon tetszett Gus szerepében, főleg az, ahogyan a betegség alatt jelenítette meg Augustus személyiség drámáját.
Nat Wolff-ot egyik kedvenc szereplőmként, Isaac-ként láthatjuk. Ugyanúgy szerettem Isaac kissé cinikus, de szerethető karakterét, mint a könyvben.
Hazel anyukáját Laura Dern játszotta, és szerintem sokkal többet kihozott a karakteréből, mint a könyvben. A filmben jobban kedveltem, mint a könyvben.
Willem Dafoe, a Mennyei megbántás íróját hozta a vásznon, tökéletesen. Nagyon átjött a megkeseredett, alkoholista exíró drámája.

Összességében imádtam, csak ajánlani tudom. Annak is, aki olvasta a könyvet és annak is, aki nem. De azért zsepiről időben gondoskodjatok!

Adatok
Eredeti cím: The Fault In Our Starts
Magyar cím: Csillagainkban a hiba
Idő: 125 perc
Rendező: Josh Boone
Forgatókönyvíró: Scott Neustadter, Michael H. Weber
Feliratos
Szereplők:  Shailene Woodley, Ansel Elgort, Nat Wolff, Willem Dafoe, Laura Dern, Lotte Verbeek. Sam Trammell, Mike Birbiglia 
Korhatár: 12

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése